Egy dinoszaurusz korabeli fosszíliából kiderül, hogy a madarak milyen okosak

Ma, az állatvilágban a madarak bírnak a legfejlettebb kognitív képességekkel. A varjak különlegesen fejlett problémamegoldó képességgel rendelkeznek. Forrás: Ken Bohn / San Diego Zoo Global

Fotó: Ken Bohn / San Diego Zoo Global

Egy figyelemre méltóan jó állapotban fennmaradt, 80 millió évvel ezelőtt élt madár koponyájának fosszíliáját fedezték fel Brazíliában. A felfedezés kitölti a madarak agyának fejlődéséről való tudásunkban lévő 70 millió évnyi rést. A madár egy újonnan leírt, a Navaornis hestiae fajhoz tartozik. A felfedezésről a Nature magazinban számoltak be.

A legkorábbi madárszerű dinoszaurusz, az Archaeopteryx 150 millió évvel ezelőtt élt. A Navaornisnak nagyobb agyveleje van, mint az Archaeopteryxnek, ami fejlettebb kognitív képességeket jelent, mint a legkorábbi madárszerű dinoszauruszoké. Agyának legtöbb területe kevésbé volt fejlett, mint a modern madaraké, ami azt mutatja, hogy a Navaornis még nem fejlesztette ki a mai madarak komplex repülési kontrolljának mechanizmusát. 

Ma, az állatvilágban a madarak bírnak a legfejlettebb kognitív képességekkel. A varjak különlegesen fejlett problémamegoldó képességgel rendelkeznek. Forrás: Ken Bohn / San Diego Zoo Global
Fotó: Ken Bohn / San Diego Zoo Global / Origo tudomány

 

A madarak nagyon fejlett kognitív képességekkel bírnak

 

Dr. Guillermo Navalón, a Cambridgei Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője azt nyilatkozta, hogy a Navaornis agyszerkezete majdnem pontosan az Archaeopteryx és a modern madarak közt helyezkedik el. 

A Navaornist 2016-ban fedezték fel a Presidente Prudente város közelében, São Paulotól körülbelül 500 kilométerre nyugatra. A kréta időszakban, 80 millió évvel ezelőtt a régió valószínűleg viszonylag száraz volt, lassú folyású patakokkal.

Mikro-CT vizsgálattal figyelemre méltóan részletesen rekonstruálták a madár koponyaüregét. A fosszília alapján fel tudták mérni a madár teljes anatómiáját. Ma, az állatvilágban a madarak bírnak a legfejlettebb kognitív képességekkel. A varjúfélék - mint például a varjak, hollók, szarkák - nagyon jó problémamegoldók. A tudósok régóta meg akarják tudni, hogyan fejlődött ki ez az intelligencia az évmilliók folyamán. A Navaornisig azonban nagyon kevés bizonyítékot találtak erre az átmenetre, ami az Archaeopteryxet a ma élő leszármazottakkal összeköti. 

A Navaornis hestiae művészi ábrázolása.
Fotó: Júlia D’Oliveira. / Cosmos Magazine

 

 

Az ősmadár az enantionithines (ellentétes madarak) csoport tagja. A nevet Cyril A. Walker paleontológus adta 1981-ben, mert a lapocka és a hollóorrnyúlvány csont közötti kapcsolódás más madárcsoportokéhoz képest fordított.

A Navaornis hestiae fosszília.
Fotó: Cosmos  Magazine

Az ellentétes madarak több, mint 130 évvel ezelőtt váltak el a modern madaraktól, de komplex tollazatuk volt és valószínűleg olyan jó repülők voltak, mint a modern madarak. De a Navaornis agyának anatómiája új kérdést vet fel: az ellentétes madarak hogyan kontrollálták a repülésüket a ma élő madaraknál megfigyelt agyi jellemzők teljes készlete nélkül, mint például a terjedelmes kisagy, ami a madarak térbeli kontrollközpontja? Ennek ellenére a Navaornis nem volt gyenge eszű. Kognitív képességei előnyt nyújthattak a táplálékkeresésnél, vagy a hajlékkeresésnél és képes lehetett párzási mutatványok, vagy más komplex közösségi viselkedés kidolgozására.

A Navaornis fosszília a mezozoikum érából, azaz a dinoszauruszkorból talált egyik legjobb madárfosszília.

(Forrás: Cosmos Magazine: https://cosmosmagazine.com/)

 

 

 

 

 

 

.