A magyar tudomány ünnepe, ami Széchenyi álmaiból nőtt ki

Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)

1825-ben Széchenyi István gróf ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítására. Ezért ünnepeljük a magyar tudományt 1997 óta november 3-án.

1997 november 3-a kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt. Az Országgyűlés a 2003. évi XCIII. törvényben nyilvánította a magyar tudomány ünnepének, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ. Széchenyi 1825-ben tett felajánlásához ugyanis többen csatlakoztak, így „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” szóló 1827. évi XI. törvénycikk elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forintra rúgott. 

A magyar tudomány ünnepe: Széchenyi István felajánlja birtokainak éves jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására (litográfia)
Fotó: Wikimedia Commons/Vinzenz Katzler 

A Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-i pozsonyi ülésén gróf Teleki Józsefet választották elölülővé (elnökké), Széchenyit pedig másodelnökké (alelnökké). A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, a társaság nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára.

A Magyar Tudományos Akadémiának sokáig nem volt székháza, a gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot. A beérkezett művekkel az akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német Friedrich August Stülert kérték fel a munkára. A Lánchíd pesti hídfőjénél felépült neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.

 

A magyar tudomány diadala: a tudás megőrzésének története

Az intézményt 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát politikai szempontok alapján „megrostálták”, az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés 1989-ben rehabilitálta. A Magyar Tudományos Akadémia a szocialista rendszerben minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítják a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.

A magyar tudomány ünnepének országos és határokon túli programsorozata a tudományos gondolkodás és az új kutatási eredmények megismertetésének legnagyobb és legrangosabb fóruma. A rendezvénysorozat célja, hogy hitelesen mutassa be a legújabb tudományos eredményeket, és a fiatalabb generációk figyelmét is felkeltse a tudományos életpálya iránt. A november 4. és 30. között immár huszonegyedik alkalommal, idén a „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” mottó jegyében megrendezett eseménysorozat Pécsen kezdődik, s a következő hetekben számos ismeretterjesztő előadással várják a közönséget a szervezők. A rendezvények témái között szerepel az amerikai elnökválasztás, a fúziós kutatások, valamint a társas robotok kérdése, és előtérbe kerül a többi között a globális gazdasági, politikai folyamatok elemzése; a klímaváltozás; az energetikai problémák hatásai; a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazási lehetőségei. 

Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint a Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata:

• a tudomány művelése,
• a tudományos eredmények terjesztése,
• a kutatások támogatása,
• a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. 

Az MTA-nak napjainkban tizenegy tudományos osztálya működik. 2019-ben az Országgyűlés átalakította az MTA kutatóintézeti hálózatát, amelynek működtetése az elfogadott törvénymódosítások nyomán az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) – idén szeptembertől HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat – került át, amelynek önálló költségvetése van, és nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. 

A Magyar Kutatási Hálózat tizenegy kutatóközpontja és hét kutatóintézete, továbbá egyetemeken és más közintézményekben működő 116 támogatott kutatócsoportja a tudományok legkülönbözőbb területein végez alap- és alkalmazott kutatásokat.

 

(Nemzeti Archívum Sajtóarchívum)