Két milliárd éves élő mikrobákat találtak

Élő mikrobák sejtjei a 2 billió éves sziklarepedésben.

A dél-afrikai Bushveld Magmás Komplexből kiásott szikla a valaha talált legrégibb élő mikrobát tartalmazta. A tudósok azt mondják, hogy a felfedezés segíthet nekik a Marson lévő élet kutatásában.

A Bushveld Magmás Komplexum, a gazdag érclelőhelyeiről híres hatalmas földalatti formáció a geológusok számára régóta érdekesség. A 66.000 km2 területű, körülbelül Írország méretű Bushveld Magmás Komplexum a Föld kérge alatt lehűlt és megszilárdult ősi magma kolosszális maradványa. A formáció évmilliárdokon át nagyrészt zavartalan maradt és stabil élőhelyet nyújtott a mikrobák, az ősi élet számára, mely észrevétlenül virágzott. Mostanáig.

Élő mikrobák sejtjei a 2 billió éves sziklarepedésben
Fotó: BBC Wildlife Magazine

 

Az ilyen mikrobák DNS-ének tanulmányozásával megismerhetik a nagyon korai földi élet evolúcióját

 

A mikrobák felfedezése nemcsak tudományos kuriózum, hanem ritka lehetőség, hogy bepillantsunk a Föld régmúltjába. Bár élő mikrobakolóniákat találtak már korábban ősi környezetekben, például 100 millió éves óceáni üledékekben, ez a felfedezés megdönti a korábbi rekordokat. A mikrobákat a sziklán belüli kis vetődésekben találták, korszakokon át teljesen elzárva a külső világtól.

Suzuki azt nyilatkozta, hogy nem tudták, hogy vajon a 2 milliárd éves sziklák élhetőek voltak-e? 

 

Mostanáig a legrégibb geológiai réteg, amiben élő mikroorganizmusokat találtak egy óceánfenék alatti 100 millió éves üledék volt, 

 

ezért ez egy nagyon izgalmas felfedezés. Az ilyen mikrobák DNS-ének tanulmányozásával megismerhetik a nagyon korai földi élet evolúcióját.

A Bushveld Magmás Komplexum Dél-Afrikában medence alakú magmás kőzetrétegekből áll
Fotó: Yohey suzuki / BBC Wildlife Magzine

 

Bepillantás más bolygók életébe

A felfedezés egyik legizgalmasabb aspektusa az, hogy potenciálisan felhasználható a földönkívüli élet kereséséhez. A mikrobák rendkívüli kora és izolációja új referenciapontot nyújt a tudósoknak a más bolygókon lévő élet, különösen a marsi élet kutatásához. A NASA Mars-autója, a Perseverance jelenleg szikla mintákat gyűjt a Marson, amik akár 3,7 milliárd évesek is lehetnek, és Suzuki és a csapata úgy véli, hogy ez az új kutatás segíthet a földönkívüli minták tanulmányozásában. 

 

Hogyan csinálják?

A csapat élenjáró képalkotó technikákkal megerősítette, hogy a mikrobák az ősi szikla bennszülött mikrobái, és nem a fúrás vagy elemzés során történt fertőzés eredménye. A kutatók infravörös spektroszkóp, elektronmikroszkóp és fluoreszkáló mikroszkóp kombinációját alkalmazták. Megfigyelték a mikrobák DNS-ét és elemezték a környező agyagban lévő proteineket, hogy megerősítsék azt, hogy a sejtek nemcsak élők, hanem magához a sziklához tartoznak.

 

A mikrobiális sejteket szorosan a sziklában lévő repedésekbe zsúfolva találták, agyaggal körbevéve és bezárva.  Ezek az agyaggal eltömött repedések természetes gátat hoztak létre, mely megakadályozta, hogy bármi belépjen oda, vagy kilépjen onnan, kis, izolált világot hozva létre a mikroorganizmusok számára.

Magminta. A kép a helyszínen készült. A 30 centiméter hosszú, 85 milliméter átmérőjű magot visszavitték Japánba további tanulmányozásra
Fotó: Yohey suzuki / BBC Wildlife Magazine

 

Ablak a korai evolúcióra

A felfedezés segít megismerni, hogy kezdődött az élet a Földön és hogyan fejlődött a rendkívüli környezetekben. A kutatók azt remélik, hogy az ősi mikrobák genomjának tanulmányozásával bepillanthatnak a korai életformák fejlődésébe, melyek információt nyújthatnak arról is, hogyan keressék az életet más bolygókon.

Ezek az ősi mikrobák mutatják, hogy milyen reziliens az élet, hogy az élet még a legizoláltabb, ősi környezetekben is megtalálja a túléléshez vezető utat.

(Forrás: BBC Wildlife Magazine: https://www.discoverwildlife.com/)