Bizarr rovar mentheti meg a Földet a műanyag-apokalipszistől

Napjaink egyik fő kihívása a műanyagszennyezés, de talán most sikerült egy nem várt szövetségesre lelni a környezet megőrzéséért vívott harcban: egy Afrikából származó lisztbogár lárvája képes lehet lebontani a műanyagot.

A Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmány szerint az Alphitobius csoportba tartozó lisztkukacok képesek megemészteni a polisztirolt, amely gyakori összetevője az eldobható ételtároló dobozoknak és csomagolóanyagoknak. Bár a kutatók még nem biztosak abban, hogy pontosan melyik fajról van szó, elképzelhető, hogy egy eddig ismeretlen alfajt fedeztek fel. Ez az eredmény azért is fontos, mert Afrika a második leginkább műanyagszennyezett kontinens a világon, annak ellenére, hogy a globális műanyagszennyezésnek csupán az 5%-át adja. Az Afrikában őshonos lisztbogár új lehetőségeket nyithat meg a földrész számára a műanyaghulladékok kezelésében - írja a Live Science tudományos portál cikke.

A lisztkukac hatékony fegyver lehet a műanyag elleni küzdelemben
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Miért tudja a lisztbogár lárvája lebontani a műanyagot?

A kutatások során a lárvák a polisztirol közel 50%-át elfogyasztották, hatékonyságukat pedig növelte, ha a műanyagot korpával vagy gabonahéjjal keverték.

A lárvák bélflórájában található baktériumok segítenek lebontani a műanyag polimereket, így az állatok nem károsodnak a folyamat során.

Baktériumok a lárvák belében: ez lehet a műanyag lebontásának titka

A kutatók felfedezték, hogy a lárvák emésztésében szerepet játszó baktériumok – például a Kluyvera, Lactococcus és Klebsiella nemzetségből származó mikroorganizmusok – kulcsfontosságúak a műanyag lebontásában. 

Ezek a baktériumok enzimeket termelnek, amelyek képesek a műanyag szerkezetét egyszerűbb vegyületekre degradálni.

A jövőben a tudósok azonosítani akarják a polisztirol lebontásában részt vevő baktériumtörzseket és enzimeket, hogy azokat felhasználhassák a műanyag újrahasznosításában. A kutatás előkészítheti az utat ahhoz, hogy a műanyagot magas értékű rovarfehérjévé alakítsák, amely hasznos lehet a haszonállatok takarmányozásában. A kutatók azt is tovább szeretnék vizsgálni, hogy ezek a baktériumok kezdetektől fogva ott vannak-e a lisztkukacokban, vagy csak a műanyag fogyasztása során jelennek meg a védelmi mechanizmus részeként.

A műanyagszennyezés globális kihívás

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint évente több mint 400 millió tonna műanyagot gyártanak világszerte, ennek egyharmada egyszer használatos műanyag. 

Naponta több mint 2000 szemétszállító teherautónyi műanyag kerül óceánjainkba, folyóinkba és tavainkba.

 A jelenlegi trendek alapján a műanyaghulladék mennyisége 2060-ra majdnem megháromszorozódhat világszerte.