A spanyol királynő kapcsán az egyik legismertebb legenda talán az, amikor szeretett férje halála után, koporsóját hetekig nem volt hajlandó eltemettetni. A történet az „őrültségét” is alátámasztja, pedig valójában csak a mélyen összetört fiatal nő tragédiájáról beszélhetünk.
Őrült szerelem
Johanna 1479-ben született Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd negyedik gyermekeként – a Spanyol Királyság szülei házasságával részben egyesült. Tekintve, hogy bátyja és nővére is megelőzte az öröklési sorban, így taníttatása is eltért idősebb testvéreitől. Intelligens és kedves gyermek volt, ám szigorú környezetben nevelkedett.
Burgundia hercegnéje 1496-ban lett, amikor házasságot kötött I. Habsburg Fülöppel, Habsburg Miksa császár elsőszülött fiával és örökösével.
Johanna számára azonban kihívás volt az első néhány hónap, az új környezet és kultúra, az időjárás, és a rá irányuló – ilyen mértékben szokatlan – figyelem érzelmileg megterhelte a fiatal lányt, de Fülöp szerelme megnyugvást és biztonságot hozott neki.
Azonban hiába tápláltak egymás iránt gyengéd érzelmeket – és a gyermekáldás két évente érkezett –, mindketten heves temperamentummal rendelkeztek, veszekedés és a féltékenykedés uralta a kapcsolatukat, ugyanis Szép Fülöp nem maradt hűséges feleségéhez. 1497-ben a spanyol királyi családot tragédia sújtotta: János herceg tizenkilenc esztendősen elhunyt, az új trónörökös így a legidősebb nővér, Izabella, Portugália királynéja lett, azonban egy évvel később belehalt a gyermekágyi lázba, fia pedig 1500-ban a betegségbe. Néhány év leforgása alatt Johanna burgundiai hercegnéből a Spanyol Királyság trónörökösévé vált.
Magányos királynő
Amikor 1504. november 26-án Kasztíliai Izabella meghalt, a Spanyol Királyság fényes jövő elé nézett. Izabella és Ferdinánd uralkodása alatt ugyanis a politikai helyzet stabilizálódott, illetve a gyarmatosítás csak az előző évtizedben vette kezdetét. Johanna trónutódlásában problémát jelentett Aragónia, hiszen amíg Kasztília elfogadta a női örökösödést, édesapja királysága nem volt rugalmas e téren, valamint Ferdinánd király sem szívesen vált meg rangjától, de a spanyol nemesek inkább Johanna és Fülöp oldalán álltak, mondván ők a jogos örökösei a királyságnak.
Ezért Ferdinánd, Johanna és Fülöp szerződést kötött arról, hogy hárman együtt uralkodnak.
A szövetség nem volt tartós. 1506 szeptemberében Szép Fülöp megbetegedett, és ugyan Johanna királynő éjjel-nappal ápolta és gondoskodott róla, nem tudta megmenteni szeretett férjét. A frissen megözvegyült királynő utolsó gyermekükkel volt várandós. Johanna nem csak szeretett férjének elvesztésével küzdött, hanem hatalmának megtartásáért is.
Néhány nemes ugyanis azt kívánta, hogy a gyermek Károly herceget koronázzák királlyá, és így nagykorúvá válásakor át tudja venni a hatalmat édesanyjától. Erre ekkor nem került sor, de amikor 1516-ban Aragóniai Ferdinánd meghalt, Károly ténylegesen is király lett. Hatalmának biztosítása érdekében édesanyját egy kasztíliai várba záratta, amelyet nem volt szabad elhagynia. Mintegy négy évtizedig, egészen a haláláig ott élt, pár szolgáló és pár egyházi személy társaságában.
A Johanna őrültségéről szóló hír, bár szélsőséges személyiség volt, inkább az udvar, és az egyház érdekében terjesztett pletyka lehetett, mint valódi egészségügyi probléma.
Gyermekei közül több Európa királyságainak trónjára került. Habsburg Mária például magyar királyné, Ferdinánd pedig király lett, míg V. Károly spanyol uralkodóként felvirágoztatta az országot.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.