Rejtélyes várárkot fedeztek fel Jeruzsálemben, amit arra használhattak, hogy megosszák a bibliai várost

Az ókori várárok része egy parkoló alatt volt eltemetve Jeruzsálemben.

A vaskori várárkot védelemre használhatták több ezer évvel ezelőtt. A régészek a masszív várárkot egy parkoló alatt fedezték fel. - írja a Live Science.

A kőből épített várárok majdnem 30 méter széles és 6 méter mély, és egy alapkőzet árok fenekén helyezkedik el. A várárok elhelyezkedése alapján a kutatók úgy gondolják, hogy egykor a város nagy részét elválasztotta a fontos szent helyszínektől, mint például a Templom-hegytől. A tanulmányt a Tel Avivi Egyetem Régészeti Intézetének Magazinjában publikálták 2023 októberében.
A kutatók nem biztosak a várárok építésének pontos dátumában, de úgy gondolják, hogy valamikor Kr.e. 9. században, a vaskorban épült. A várárok célja szintén bizonytalan, és sokféle célból építhették.
Yuval Gadot, a Tel Avivi Egyetem régész professzora, a tanulmány első szerzője azt mondja, hogy azokban a napokban arra szolgált, hogy Jeruzsálemet ketté ossza: az északi részen az akropolisz a templommal és a palotával és déli részén a régibb város. Ha ezt a korábbi időkben ékelték be - amit nem tudnak bizonyítani- akkor a célja az volt, hogy védje a várost északról.

Gadot úgy írta le az építészeti mutatványt, hogy egyedülálló és jelentős monumentális projekt, amit csak a város felett uralkodó királyok tudtak véghez vinni.

Az ókori várárok része egy parkoló alatt volt eltemetve Jeruzsálemben. Forrás: https://www.livescience.com/archaeology/mysterious-moat-discovered-in-jerusalem-may-have-been-used-to-divide-the-biblical-city

Az hogy a Kr.e. 9. századból származik azt jelenti, hogy a projekt Júda legkorábbi királyaihoz kapcsolódik, akiket az Ótestamentumban említenek.

Egy ilyen várárok megvalósítása azt mutatja, hogy olyan erejük és képességük volt, hogy monumentális projekteket vezessenek, amik megváltoztatták és átalakították a város természetes topográfiáját évszázadokon át.

2023 elején régészek felfedeztek két csatorna készletet, amik az alapkőzetbe fúródtak és ugyanannak a parkolónak az alján építették, ahol a várárok elhelyezkedik.Vannak kérdések. Hogy védte meg magát a város északról? Hogy egyesítették a Templom-hegyet a várossal? És hogy kapcsolódott a régi városhoz?

Dávid városát mély völgyek veszik körbe keletről, délről és nyugatról, de semmi nem védi északról. A várárok szolgálhatott mint védelmi struktúra északról.
Más ásatásoknak köszönhetően a kutatók látják, hogy a várárok lehetővé tette azoknak, akik a palotáikat és a templomot építették a Templom-hegy tetején, hogy korlátozzák az újonnan épült akropoliszhoz megközelítését és létrehozzanak egy fizikai elválasztást, ami szintén egy erőteljes szimbólum. A várárkot a késő hellenisztikus periódusig (Kr.e. 332-63) folyamatosan használták, aztán az építkezési tevékenységek feltöltötték az árkot és eltűnt a városképből.

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)