Hadrianus 1.800 éves vízvezetékének részét és ritka görög érméket tártak fel Korinthosz közelében

Hadrianus vízvezetékének szakasza körülbelül 30 méter hosszú. A vízvezetéket a 2. században építették, hogy vizet szállítson Korinthoszba egy 80 kilométerrel arrébb lévő tóból.

A hatalmas vízvezetéket a 2. században építették, hogy vizet szállítson Korinthoszba egy 80 kilométerrel arrébb lévő tóból. - írja a Live Science.

Az ókori világ legnagyobb hidraulikus projektje ez a vízvezeték, amit Hadrianus, római császár épített, hogy ellássa vízzel Korinthosz városát. A vízvezeték maradványait októberben fedezték fel a Korinthosztól néhány mérföldre délre lévő ókori görög város,Tenea régészeti lelőhely ásatásai során.

A régészek felfedeztek egy ókori görög települést is ritka ezüst érmékkel, amik a helyszínen vallásos istentiszteletrészei voltak. Forrás: Origohttps://www.livescience.com/archaeology/romans/part-of-hadrians-1800-year-old-aqueduct-and-rare-greek-coins-unearthed-near-corinth

Hadrianus Kr. u. 117-138-ig uralkodott a Római Birodalomban. Ő rendelte el a vízvezeték építését, hogy a több, mint 80 kilométerrel arrébb lévő dombon lévő Stymphalia-tóból a városba szállítsák a vizet. A vízvezetékeket már ismerték Görögországban, és Hadrianus is már épített egyet, hogy ellássa vízzel Athént. De ezt a korinthoszit az ókori írok monumentális munkaként említették.

Hadrianus vízvezetékének szakasza körülbelül 30 méter hosszú. A vízvezetéket a 2. században építették, hogy vizet szállítson Korinthoszba egy 80 kilométerrel arrébb lévő tóból. Forrás: https://www.livescience.com/archaeology/romans/part-of-hadrians-1800-year-old-aqueduct-and-rare-greek-coins-unearthed-near-corinth

Az újra felfedezett szakasz valamivel 30 méternél hosszabb és délről északra fut egy folyó mentén. Tartalmaz egy félkör alakú tetővel fedett csatornát, mindkettő kőből és habarcsból készült. A külső falak több, mint 3.2 méter magasak, és a belső tér, ahol a víz folyt körülbelül 60 centiméter széles és 1.2 méter magas.

A vízvezeték közelében találtak a görög archaikus periódusból,körülbelül Kr.e. 8 század-Kr.e. 5. századból származó sírokat is. Forrás: https://www.livescience.com/archaeology/romans/part-of-hadrians-1800-year-old-aqueduct-and-rare-greek-coins-unearthed-near-corinth

Ritka érmék

Korinthosz az ókori Görögország egyik nagyszerű városa volt. Athéntól körülbelül 70 kilométerre nyugatra fekszik, a Peloponészoszi-félszigetet Görögország többi részével összekötő nagy földszoros túlsó oldalán.

A helyszínen struktúrákat is építettek a római periódus alatt, a Kr.e. 1. század után, köztük kemencéket és olívaolaj prést. Forrás: https://www.livescience.com/archaeology/romans/part-of-hadrians-1800-year-old-aqueduct-and-rare-greek-coins-unearthed-near-corinth

A régészek felfedeztek Teneaban egy épület komplexumot is, amit a késői archaikus periódustól (körülbelül Kr.e. 8. századtól Kr.e. 5. századig) a hellenisztikus periódusig (körülbelül Kr.e. 2-1. század) datálnak. Az épület komplexum a görög istenek és hősök tiszteletének helyeit tartalmazza.

A régészek találtak a körülbelül Kr.e. 8-1. századból, az archaikus és hellenisztikus periódusból származó kerámia darabokat. Forrás: https://www.livescience.com/archaeology/romans/part-of-hadrians-1800-year-old-aqueduct-and-rare-greek-coins-unearthed-near-corinth

Találtak 29 ritka ezüst érmét is egy hordozható agyag oltár mellett, valamint egy miniatűr vázát és egy ló és lovas szobrocskát. Az érmék késői 6. századból valók Kr.e. és tartalmaznak néhányat a valaha talált legritkább görög érmék közül, köztük 3 ezüst sztater (görög pénz) amiket Olymipában vertek különböző ókori olimpiai játékok alatt, amely akkor egy vallási fesztivál volt, amit minden negyedik évben ünnepeltek. Az érmék a helyszín vallási használatához kapcsolódnak - köztük női és állati szobrocskák - amelynek bizonyítékát 2022-ben az ásatások során fedezték fel.

Találtak díszesen dekorált "krátereket", amiket bor és víz keveréséhet használtak a lakomákon és az ivó partikon, a szimpóziumokon. Forrás: https://www.livescience.com/archaeology/romans/part-of-hadrians-1800-year-old-aqueduct-and-rare-greek-coins-unearthed-near-corinth

A legutóbbi ásatások szintén feltártak a Kr.e. 1. század után, a római uralom kezdeti periódusa alatt épült struktúrákat, köztük kemencéket és egy ollajbogyó prést, egy római kori temetőt kidolgozott kősírokkal, és egy történelem előttinek vélt település maradványait, mely a bronzkorból, körülbelül a Kr.e. 2600-Kr.e.2300- ból származik, jóval Trója eleste előttről, ami feltételezetten körülbelül Kr.e. a 12. században történt.

A sírokban találtak kerámia tárgyakat is az archaikus periódusból, tárgyakat is találtak, köztük ki flaskákat és fémkörzőket körök rajzolásához (a képen fent középen). Forrás: https://www.livescience.com/archaeology/romans/part-of-hadrians-1800-year-old-aqueduct-and-rare-greek-coins-unearthed-near-corinth

Ebből a településből találtak obszidián eszközöket, állati szobrocskákat és nagy mennyiségű kerámiát. Sok kerámiát a görög területekről, Aiginából, Attikából, Argolidából és Korinthoszról importáltak, ami az település által ezekkel a területekkel létrehozott kereskedelmi kapcsolatokat mutatja.

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)