Az új kezelés az úgynevezett hírvivő RNS-ként (vagy mRNS-ként) ismert genetikai anyagot használja, ami a daganatok közös markereinek felismerésével működik a páciens immunrendszerében. A cél az, hogy az új mRNS-alapú terápia segítse felismerni és leküzdeni azokat a rákos sejteket, amelyek ezeket a közös markereket tartalmazzák „Az új mRNS-alapú rákimmunterápiák lehetőséget kínálnak a páciens saját immunrendszerének aktiválására a daganatos megbetegedések elleni küzdelemben" – mondta Dr. David Pinato, a londoni Imperial College munkatársa, a vizsgálat brit részlegének kutatója.
Dr. Pinato elmondta, hogy a kutatás jelenleg a korai szakaszában van, ezért még néhány évbe telhet mire az új rákellenes vakcina elérhetővé válik a betegek számára.
A már eddig elvégzett kísérletek is kulcsfontosságú alapokat raktak le,
amelyek segíthetnek az új és sokkal hatékonyabb rákellenes terápiák kifejlesztésében. „Nagyon nagy szükségünk van ezekre, hogy megfordítsuk a rák elleni küzdelmet" – tette hozzá dr. David Pinato. A közelmúltban számos rák elleni vakcina klinikai tesztelése kezdődött el a világon.
Ezek két kategóriába sorolhatók: a személyre szabott rák-immunterápiákra, amelyek a páciens saját genetikai anyagának a daganatokból való kinyerésén alapulnak; valamint a terápiás rákgyógymódokra, mint amilyen például a Londonban újonnan bevezetett mRNS-terápia, ami „készen áll" arra, hogy egy adott ráktípusra szabják.
A Mobilize néven ismert új kísérlet elsődleges célja annak felderítése, hogy ez az mRNS-terápia biztonságos és tolerálható-e a tüdő- vagy bőrrákos betegek számára, továbbá képes-e a daganatok elpusztítására, illetve visszaszorítására. Az új kísérleti vakcinát egyes esetekben önmagában, más formában pedig a már meglévő pembrolizumabbal kombinálva adják be. A kutatók azt mondják, hogy bár a kísérleti terápia még a tesztelés korai szakaszában áll, de remélik, hogy végső soron merőben új terápiás lehetőséghez vezet a nehezen kezelhető rákos megbetegedések leküzdésében, amennyiben a vakcina biztonságosnak és hatékonynak bizonyul.
Az Egyesült Királyságban csaknem minden második embernél diagnosztizálnak rákot az élete során. A betegek kezelésére korábban már számos terápiát fejlesztettek ki, beleértve a kemoterápiát és az immunterápiát is.
A klinikai tapasztalatok szerint a rákos sejtek azonban rezisztenssé válhatnak a gyógyszerekkel szemben,
ami megnehezíti a daganatok kezelését, ezért is keresnek a tudósok új megközelítéseket a rák leküzdésére.
Az eddig elvégzett állatkísérletek és preklinikai vizsgálatok komoly bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az új mRNS-terápia hatással volt az immunrendszer aktivizálására, és felajánlható a korai fázisú klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek számára. Ha a most elkezdett klinikai kísérletsorozat megerősíti a preklinikai vizsgálatok eredményét, ez megnyitja az utat az mRNS-alapú rákellenes vakcina széles körű alkalmazásához.