Még mindig gyakran álmodik a világűrről

farkas Bertalan 35 év Budapest Műszaki egyetem 2015 május 26

1980. május 26. mérföldkő a magyar tudománytörténetben. Ezen a napon indult a világűrbe Farkas Bertalan, az első magyar asztronauta a Szojuz-36 fedélzetén. Űrrepülésével először nyílt alkalom arra, hogy magyar kutatók tudományos programját magyar űrhajós hajthassa végre a kozmoszban. Az évforduló alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen az Origo is részt vett.

A MiG-21 katapultülésétől a bajkonuri kilövőállásig

Az eredetileg futballistának készülő Farkas Bertalant még diákként, a nyíregyházi repülőtéren babonázta meg a végtelen levegőóceán.

Farkas Bertalan az űrrepülésének 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a Budapest Műszaki Egyetemen Fotó: Szabó Gábor - Origo

A felhők feletti világ iránti vonzalom életre szóló szerelemnek bizonyult; korábbi ambícióját feladva 1967-ben a szolnoki Kilián György Repülőműszaki Főiskolára jelentkezett, katonai pilótának. A kitűnő tanuló sikeres felvételi vizsgát tett, és a rá következő éveket a magyar repülősképzés patinás intézményében töltötte.

Farkas Bertalan a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén, a világhírű magyar mérőműszerrel, a Pillével Forrás: MTA Energiatudományi Kutatóközpont és Orvosbiológiai Problémák Intézete/Apáthy István

1970–71-ben, a kor katonai pilótaképzési rendjének megfelelően a Szovjetunió Repülőműszaki Főiskoláján fejezte be tanulmányait. 1972-től a magyar légierő frissen végzett pilótájaként, a pápai vadászrepülő-ezred bázisán kezdte meg szolgálatát.

A repüléstörténet egyik legendás vadászgépe, a szovjet Mikojan-Gurjevics MiG-21 botkormánya mögött szerezte meg azt a rutint, ami alapján már 1976-ban I. osztályú hajózó lett.

1977-ben a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok közös űrkutatási vállalkozása, az Interkozmosz program keretében pályázatot hirdettek a légierő tagjainak az első magyar űrhajós kiválasztására.

Az Interkozmosz program

A Szovjetunió, és nyolc kelet-európai szocialista ország 1967-ben létrehozott közös űrkutatási projektjének, a tagállamok geofizikai és csillagászati kutatóállomásainak bevonásával az űrtávközlési, az űrbiológiai és élettani kutatások álltak a fókuszában. 1976-tól hozták létre a közös űrrepülési programot,a részes államok közül először Csehszlovákia küldhetett űrhajóst a kozmoszba Vladimir Remek személyében, 1978. február 3-án. Magyarország volt a hetedik nemzet, amely tagja Farkas Bertalan űrrepülésével a kozmoszban járt. A nyugat-európai országok közül Franciaország volt az egyetlen, amely az Interkozmosz segítségével küldte fel első űrhajósát Jean-Loup Chrétien-t a világűrbe, 1982 június 24-én.

Farkas Bertalan önként jelentkezett a nem mindennapi felhívásra.

Farkas Bertalan (középen) Valerij Kubaszov parancsnok társaságában a Szojuz-szimulátorban készül az első magyar űrmisszióra Forrás: RIA Novosti/Mokletsov Alexander

Valamennyi szigorú követelménynek megfelelt, így 1978-tól már a szovjet Gagarin Űrhajóskiképző Központ növendékeként, másodmagával, Magyari Bélával együtt készült az első magyar űrrepülés végrehajtására. A történelmi nap 1980. május 26-án virradt fel a bajkonuri űrkikötőben.

Archív fotó Farkas Bertalan volt vadászpilótáról, Magyarország első űrhajósáról Forrás: RIA Novosti/Vladimir Rodionov

Miután eldőlt, hogy kettejük közül Farkas Bertalan lesz Valerij Kubaszov társa a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor hatalmas lángcsóva és dübörgés közepette a Szojuz-36 felemelkedett, és egyre gyorsuló sebességgel száguldott a csillagos ég felé, kabinjában az első magyar kozmonautával.

Lehet megint magyar űrhajós odafent

A nevezetes évforduló alkalmából a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen rendezett ünnepségen Farkas Bertalan ismét felidézte, milyen volt felkészülni az űrutazásra, és mesélt arról is, milyen volt a világűrben.

Bajkonuri start Forrás: RIA Novosti/Ria Novosti

"Van lehetőség arra, hogy újabb magyar űrhajóst adjunk a világnak, de ez nem lesz egyszerű. Egyszerre mindig három űrhajóst küldenek fel egy-egy küldetés alkalmából, egyikük mindig orosz, a másik pedig amerikai, a többi jelentkező nemzetnek a fennmaradó egyetlen helyen kell osztozkodnia” – mondta Farkas Bertalan.

Farkas Bertalan (balra) a BME ünnepi megemlékezésén Fotó: Szabó Gábor - Origo

Magyarország idén februárban végre csatlakozott az Európai Űrügynökséghez, és ez lehetőséget teremt az újabb magyar űrutazásra.

Barátság a politika felett

Farkas Bertalan mint az Interkozmosz program első magyar űrhajósa, 1980. május 28-án, a sikeres dokkolást követően lépett Kubaszov parancsnokkal együtt a Szaljut-6 űrállomás fedélzetére.

Szerinte lesz még magyar űrhajós Forrás: RIA Novosti/Alexander Mokletsov

A program során egy remek emberekből álló csapat gyűlt össze, akik a politikán felülemelkedve tudtak barátságokat kötni – mesélte Farkas. Az 1967-ben a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok, Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, valamint Románia által aláírt közös űrkutatási program nyitotta meg a részes államok előtt az űrutazás lehetőségét.

Sokan eljöttek az egykori csapatból. Jobb szélen Magyari Béla, akit Farkas Bertalannal együtt képeztek ki, de végül nem ő repült Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az egykori csapatból sokan eljöttek Farkas Bertalan űrrepülésének 35. évfordulójára.

A következő hetekben a volt kollégákból álló társaság kisebbfajta turnét tart, állomásai Farkas Bertalan életútjának fontos helyszínei lesznek.

Majdnem elment a bajusz

Farkas Bertalan közel nyolc napot töltött odafent. A felkészülés két évig tartott. Láthattunk pár felvételt a próbákról és a tesztekről, Farkas szerint az volt a legnehezebb, amikor azt kellett gyakorolni, hogy mi a teendő, ha a vízbe zuhant leszállóegységben elromlik valami, és ki kell szabadulni az űrkabinból.

Farkas Bertalan legendás bajuszát majdnem levágták a tréfás kedvű orosz kollégák Fotó: Szabó Gábor - Origo

Bár sok technikus és kutató volt jelen a nyíltvízi teszten, segíteni senki sem segíthetett. Egyedül kellett megoldaniuk mindent, ahogy az éles helyzetben.

Felkészülés közben Valerij Kubaszovval Forrás: RIA Novosti/Alexander Mokletsov

A bajkonuri kilövés pillanatait is felidézték az ünnepségen, levetítették az éjszakai startról készült képsorokat, a 6800 tonnás monstrumot pillanatok alatt elnyelte a besötétedő égbolt. Az űrállomáson készült felvételekből is láthattunk jó néhányat. A szűk tereket bemutató képkockák láttán a laikus szemlélőt megszállhatta a klausztrofóbia, de úgy tűnik, ez az asztronautákat cseppet sem zavarta. A felvételek vidám pillanatokat is megörökítettek; szórakoztató volt a súlytalanságban enni,

a szovjet kollegák pedig egyszer megpróbálták levágni Farkas emblematikus bajszát.

Nem kell jobb inspiráció

Péceli Gábor, az egyetem rektora szerint Farkas Bertalannál, az egyetem egykori hallgatójánál nem kell jobb példa és inspiráció az intézménynek, illetve a fiatal generációnak.

Péceli Gábor, a BME rektora az évfordulós megemlékezésen Fotó: Szabó Gábor - Origo

Kara Ákos államtitkár felidézte az örökzöld klasszikussá vált mozifilm, az Apollo 13 egyik emblematikus mondatát:

A kudarc nem lehet alternatíva."

Kara szerint ezzel a mondattal lehet a legjobban összefoglalni az űrkutatás adta kihívások lényegét. Ilyen hozzáállás nélkül sohasem jutott volna ki az ember a kozmoszba.

Kara Ákos államtitkár az Európai Űrügynökséghez való magyar csatlakozás jelentőségét emelte ki Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az államtitkár elmondta, azzal, hogy Magyarország az Európai Űrügynökség tagja lett, új korszak indult a hazai űrkutatásban.

Forradalmi újdonság mutatkozott be a Szaljut űrállomás fedélzetén

Harmincöt évvel ezelőtt, május 28-án Valerij Kubaszovot és Farkas Bertalant a Szaljut-6 veteránjai, Valerij Rjumin és Leonyid Popov fogadták az űrállomás fedélzetén. Az első magyar asztronauta programját a hazai kutatóintézetek krémje több év alatt állította össze.

Az űrséták elengedhetetlen kelléke lett a Pille Forrás: MTA Energiatudományi Kutatóközpont és Orvosbiológiai Problémák Intézete/Apáthy István

Idehaza az Interkozmosz program legfőbb tudományos koordinátora a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Kiss Dezső vezetése alatt álló Részecske és Magfizikai Főosztálya volt, az űrélettani programot a kecskeméti Repülő-orvosi Vizsgálati Kutatóintézet (ROVKI) állította össze.

Farkas Bertalan űrrepülésén debütált a KFKI kutatói által kifejlesztett, méltán világhírűvé lett Pille termolumineszcens sugárdózismérő műszer.

Az asztronauták életkörülményei és egészsége szempontjából különösen fontos kozmikus sugárzást addig mérő műszerek eredményét csak a visszatérés után tudták kiértékelni. A Pille volt az első olyan sugárzásmérő, amelynek segítségével folyamatosan kontroll alatt lehetett tartani a sugárzást.

A Gagarin Űrkiképző Központban, a szimulátor előtt Forrás: RIA Novosti/Alexander Mokletsov

Farkas Bertalan űrutazásának az Országos Epidemiológiai Központ űrélettani laboratóriuma által kidolgozott

INTERFERON sejtbiológiai kísérlet volt talán a legjelentősebb kutatási témája,

amely az immunrendszer interferon sejtjeinek viselkedését vizsgálta a súlytalanság körülményei között. Ugyancsak ekkor vizsgázott a ROVKI fejlesztése, a Balaton műszer, amellyel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták.

A világhíres mérőműszer, a Pille egysége Forrás: MTA Energiatudományi Kutatóközpont és Orvosbiológiai Problémák Intézete/Apáthy István

Az Ötvös-kísérlet során Farkas Bertalan a félvezetőtechnikában jelentős fémötvözetek viselkedését kutatta, a Bioszféra kísérlet során pedig képanyagot gyűjtött különböző természeti jelenségekről és a Föld nagy törésvonalairól.

Gyakran álmodik a világűrről

A misszió 1980. június 3-án fejeződött be a kazahsztáni Dzsezkazgan közelében sikeresen végrehajtott landolással. Az első magyar űrhajós és tartalék társa, Magyari Béla a küldetés végrehajtásáért megkapták az erre az alkalomra alapított Magyar Népköztársaság űrhajósa, valamint a Magyar Népköztársaság hőse kitüntetést.

Farkas Bertalan sokszor álmodik a világűrről Fotó: Szabó Gábor - Origo

Farkas Bertalan, noha nem tért vissza a kozmoszba, nem szakadt el a világűrtől. Az Űrhajósok Nemzetközi Szövetsége és a Space for Earth Alapítvány egyik alapítójaként, továbbá az MTA Interkozmosz kutatócsoportjának tagjaként aktív támogatója maradt az űrkutatás ügyének.

A magyar űrkutatásnak nem csak múltja van, remélhetőleg lesz jövője is Fotó: Szabó Gábor - Origo

Évekkel a történelmi űrutazás után megvallotta, úgy érzi, talán sohasem fog teljesen visszaszokni a földi létbe,

gyakran álmodik a világűrről.

Az űrhajósok kozmosz iránti honvágya talán csak a végleg partra került tengerésznek a végtelen óceán utáni, soha el nem apadó sóvárgásához hasonlítható.