A történelem eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatára bukkantak

pleisztocén gyilkosság
Egy ekkora koponyadarabból is képesek rekonstruálni az eseményeket
Vágólapra másolva!
Az emberiség történetének eddig ismert legrégibb meggyilkolt áldozatának maradványaira bukkantak kutatók Spanyolországban. A bűntény mintegy 430 ezer éve történt.
Vágólapra másolva!

Az áldozat koponyájának sérülését és halálát a legvalószínűbb magyarázat szerint egy másik ember támadása okozta - írta Nohemi Sala, a madridi Evolúció- és Viselkedéskutató Intézet munkatársa a PLoS One tudományos lap aktuális számában megjelent, kollégáival együtt jegyzett tanulmányában.

Pleisztocén kori horror

A 430 ezer éve meghalt áldozat maradványaira az észak-spanyol atapuercai Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) nevű régészeti lelőhelyen, egy föld alatti barlangrendszerben bukkantak.

A barlang csak egy 13 méter mély, merőlegesen lefelé vezető aknán keresztül közelíthető meg. Itt bukkantak a kutatók emberi csontokra, amelyek az emberfélék családjának középső pleisztocén kori Homo nemének legalább 28 egyedéhez tartoztak.

Valószínűtlen a baleset

A Cranium 17 nevű egyed koponyája szinte teljesen rekonstruálható a maradványokból. A homlokon két törés látható, amelyek a kutatók becslései szerint ugyanattól a tárgytól származnak, és amelyek a halált okozták. Nagyon valószerűtlen, hogy a sérüléseket esés vagy egy, az ősemberhez vágott kő okozta volna, mert akkor ugyanannak a tárgynak kellett volna kétszer egymás után eltalálnia a koponyát.

Ha a koponya az ősember halála után tört volna be – például kannibalizmus miatt –, akkor vágások nyomai látszanának a csonton. Ha túlélte volna a sebesülést, és később valami más miatt halt volna meg, akkor a gyógyulás folyamata is megfigyelhető lenne – írják a tudósok.

Egy ekkora koponyadarabból is képesek rekonstruálni az eseményeket Forrás: Javier Trueba (Madrid Scientific Films)

Összecsapás közben szerezhette a halálos sebeket

"Úgy tűnik, a töréseket egy szabályos méretű és formájú eszköz okozta. Amennyiben egy jobbkezes támad egy eszközzel a vele szemben álló emberre, akkor pontosan azon a helyen találja el a koponyát a bal szemöldök felett, mint a Cranium 17 esetében. Ezért a legvalószínűbb magyaráztat, hogy a halálos sebeket egy emberek közti összecsapás során ismételten adott ütések okozták" - állítja a tanulmány.

Így festett a koponya teljes állapotában, a jelölések a küzdelem során elszenvedett töréseket mutatják Forrás: Javier Trueba (Madrid Scientific Films)

"Ez az eddigi legkorábbi ismert esete a szándékos, halált okozó agressziónak, amelyet az ember felmenőinek csontjai alapján rekonstruáltak. Ez azt mutatja, hogy ősi emberi viselkedésmintáról van szó" - vélik a kutatók.

Eddig ez az első biztos gyilkosság az időszakból

Ebből a korszakból eddig csak egy lelet utalt lehetséges gyilkosságra. A Shanidar 3-nak elnevezett neandervölgyi ember kilencedik csigolyájánál találtak súlyos sérüléseket. Ez az eset azonban nem egyértelmű, mert a férfi csak hetekkel később halt meg, és nem tudni, hogy a támadás közvetlenül vezetett-e a halálához, ráadásul a sérülés vadászbalesetből is származhatott.

Számítógépes rekonstrukció a sérülésekről Forrás: Javier Trueba (Madrid Scientific Films)

A szakértők vélhetően az ősi gyilkossággal együtt a Sima de los Huesos lelőhely titkát is megfejtették. Eddig ugyanis különböző feltételezések léteztek arról, mire szolgált a barlang. A kutatások szerint a holttestek kizárólag az aknán keresztül juthattak a barlangba, ami alapján feltételezhető, hogy egyfajta temetkezési hely volt a barlangrendszer.

A föld felszíne alatt harminc méterre fekvő, magas nedvességtartalmú és szinte állandóan 10,6 Celsius-fok hőmérsékletű Csontok szakadéka a középső pleisztocén kor legnagyobb emberikövület-lelőhelye, a kora hozzávetőlegesen 500 ezer-120 ezer év.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!