Gyöngyszem Európa és Ázsia határán

A két kontinens találkozásánál fekvő Törökországnak ezer arca van. Isztambul nyüzsgő metropolisz, a tengerparti üdülőhelyeken luxushotel ér luxushotelt, a kis falvakban pedig még mindig az öszvér a legnépszerűbb közlekedési eszköz. Akinek pedig ez sem elég, az holdbéli tájakon vagy ókori romvárosokban kalandozhat.

Isztambul ugyan már nem hivatalos fővárosa Törökországnak, azonban ennek ellenére a mai napig az ország kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja. Az egykor Bizánc majd Konstantinápoly néven ismert város 12 millió lakosával igazi metropolisz, amely Európa és Ázsia találkozásánál a két kontinens különleges keverékeként létezik.

A város európai részén találhatóak leghíresebb nevezetességei. A Hagia Szófia székesegyház közel 1500 éve a keleti kereszténység központja, hatalmas épületét a századok folyamán számtalanszor bővítették. A vele szemben álló Kék Mecsetet a muszlim oszmán törökök kifejezetten azzal a céllal építtették, hogy felülmúlják keresztény elődeik munkáját. Égbe szökő minaretjeivel és színes csempéivel a mecset valóban impozáns látvány. A szultánok egykori lakhelye, a Topkapi palota épületei páratlan kincseket rejtenek, az itt felhalmozott ékszergyűjtemény az egyik leggazdagabb a világon.

Törökország ázsiai részének nyugati partvidékén, azaz Kis-Ázsiában talán még a görögországiaknál és olaszországiaknál is szebb emlékei maradtak meg a klasszikus görög és római birodalmaknak. Kiemelkedik ezek közül Efeszosz, ahol az ókor hét csodájának egyike, Artemisz temploma állt. Odüsszeusz, Akhilleusz és Homérosz Trójájából ezzel szemben kevés maradt ránk, az itt található romok alapján nehéz az egykori vár képét felidézni.

Anatólia, Törökország középső vidéke páratlan természeti szépségeket tartogat. A Kappadókia puha kőzetébe vájt tájat először megpillantó turista akár egy idegen bolygón is érezheti magát. A puha, vulkáni eredetű kőzetet a természeti erők évmilliók alatt formálták gombára hasonlító tornyok erdejévé. A különleges formájú sziklákba vájt barlangokat évszázadokig használták otthonukként a vidék lakói. A legszebb barlangok Göreme kisváros közelében találhatóak, ezeket sok száz évvel ezelőtt remeték és szerzetesek díszítették fel ikon-szerű freskókkal.

Az ország ázsiai részének déli, délnyugati partszakasza mára szinte teljesen összeérő hatalmas hotelek láncolata. Egész Európából özönlenek ide, a "Török Riviérára" a turisták, akik áprilistól októberig élvezhetik a nyárias időjárást. Sokan közülük felkeresik Pamukkale szabadtéri fürdőhelyét, ahol a természet játékaként mészkőből kialakult, gyógyhatású medencében lehet lubickolni, helyenként a római város romjainak tőszomszédságában.

Törökország többi vidékéhez képest kevesen jutnak el az ország keleti, kurdok által lakott régióiba. Pedig látnivalóból itt sincs hiány, ezek közül a legismertebb talán a Nemrut Dag hegy tetején álló szoborkolosszus-csoport, amely egy helyi kiskirályt ábrázol a görög istenek gyűrűjében. Az ország északkeleti részében az egykor idáig terjedő örmény birodalom emlékei maradtak fent, elsősorban ezer évesnél is idősebb apró templomok és kolostorok. Itt magasodik az Ararát hegy is, amelyen a Biblia szerint Noé bárkája kikötött az özönvíz után.