A korallzátonyok és a mangroveerdők a bolygó legritkább ökoszisztémái közé tartoznak, és a földfelszín 1,2 százalékát borítják. A mangroveerdőknek mára az egyharmada, a korallzátonyoknak pedig a harminc százaléka elpusztult, 2030-ig pedig ez utóbbiak 60 százaléka tűnhet el.
Mindez igen érzékenyen érintené azoknak a kisebb szigetországoknak a gazdaságát, amelyeknek 90 százalékát korallzátonyok és 75 százalékát mangroveerdők borítják.
A korrallok és a mangrovék, - amellett, hogy természetes védőpajzsot jelentenek az erózió ellen - igen jelentős gazdasági hasznot is hajtanak a halászat, mezőgazdaság vagy a turizmus területén.
A korallzátonyok ezenkívül felfogják a cunami vagy a nagy viharok által felkorbácsolt hullámok 70-80 százalékát is, meg lehetne spórolni a védőgátakra költött dollármilliókat.
Remélem, hogy az említett anyagi tényezők meggyőzik majd a kormányokat és a nagyvállalatokat, hogy jobban megvédjék ezt a természeti kincset - hangsúlyozta Klaus Toeppfer, a UNEP igazgatója.
A jelentés megjelenésével egy időben kezdődött az UNESCO harmadik világkonferenciája az óceánokról, tengerpartokról és a szigetekről.