A Moinho de juventude - A fiatalság malma - nevű vállalkozás csekély öt eurós (1300 forint) díjazásért kalauzolja végig a látogatókat a főleg afrikai bevándorlók által lakott, graffittival borított, zsúfolt és piszkos utcákon, amelyeken mindig nagy a zaj, a forgalom. A céljuk az, hogy bizonyítsák: nemcsak az erőszak és a bűnözés jellemzi a negyedet, pezsgő életének vannak rokonszenves összetevői is - például az ízletes afrikai fogásokat felszolgáló vendéglők.
Mivel az itt élő hatezres népesség többsége a Zöldfoki-szigetekről származik, sokan "a tizenegyedik Zöldfoki-szigetnek" nevezik a negyedet (a szigetcsoport tíz szigetből áll). Az eredetileg a hetvenes években a megszűnt portugál gyarmatokról érkezők számára épült panelházak mellé felhúzott bádogfedelű viskók java engedély nélküli tákolmány, az utcákat szemét borítja, tömegközlekedés nincs.
Az itt élő emberek - ha éppen van munkájuk - az építkezéseken kapnak alkalmazást rosszul fizetett munkakörökben, a nők háztartási alkalmazottként próbálnak elhelyezkedni. Cova da Moura lakóinak fele húsz éven aluli fiatal - ők különösen nehezen kapnak állást, ha elárulják, hogy ebben a rossz hírű negyedben élnek.
A látogatók azok közül kerülnek ki, akik nem csupán a portugál főváros ismert idegenforgalmi nevezetességeire kíváncsiak - sok közülük éppenséggel szociológus vagy diák.
2005-ben ezen a környéken lelőttek egy 33 éves rendőrt a szolgálati járművében. Az őszi franciaországi külvárosi zavargásokat követően a lisszaboni kormány 25 millió eurós (6,5 milliárd forint) programot jelentett be Cova de Moura és két más külváros javára - a pénzt szakmai képzésre és az infrastruktúra javítására fordítják. Jut belőle a turizmusra is.