Ne szívj a tengerparton!

A múlt hónapban hozták nyilvánosságra a horvát hatóságok, hogy a szigorúbb kábítószertörvény értelmében már egyetlen marihuánás cigaretta elszívása is öt év börtönbüntetéssel sújtható. A legtöbb kedvelt nyaralóhelyen hasonló szigorra számíthat, aki füvezik. Kivétel persze van.

A mai modern turizmusban létezik egy olyan irányzat, amit szakmai körökben drogturizmusnak neveznek, s ami nem szól másról, mint, hogy különböző országokat csak és kizárólag azért keresik fel a turisták, hogy ott beszerezzenek, illetve használjanak olyan kábítószerfajtákat, amelyek hazájukban tiltottak és használatuk bűncselekménynek minősül.

A legtöbb ilyen kétes népszerűséggel büszkélkedő országban ugyanakkor törvénybe ütköző cselekedetnek minősül akár a leggyengébb kábítószer fogyasztása vagy árusítása. Ennek ellenére ezekbe az államokba előszeretettel zarándokolnak a különböző tudatmódosító szerek fogyasztói s kerülnek összeütközésbe a helyi hatóságokkal. A büntetés mértéke országonként különböző, a pénzbüntetéstől egészen a súlyos börtönbüntetésig terjed a legtöbb esetben.

A legtöbb turista persze nem kifejezetten a kábítószerek miatt utazik egy adott országba, de nem árt tudnia, hogy ha véletlenül egy könnyed estén valaki a kezében nyom egy égő cigarettát, akár hosszabb időre is az ország vendégszeretetét élvezheti.

Horvátországban például már egyetlen füves cigaretta elszívása is akár öt évébe kerülhet a gyanútlan turistának A horvát rendőrség közölte, hogy a külföldi állampolgárokat már a határ átlépésekor figyelmeztetni fogja a jogszabály rendelkezéseire. Kivételt ugyanis senkivel nem tesznek a horvát hatóságok. A kábítószer terjesztésével foglalkozó kereskedőket háromtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. A tavalyi évben 759 külföldi állampolgár ellen indult eljárás az adriai országban kábítószer-fogyasztás vagy drogkereskedelem vádjával.

Hasonlóan kemény büntetésre számíthatnak azok, akiket Olaszországban kapnak kábítószer-fogyasztáson a helyi rendőrök. Az olasz nagykövetség tájékoztatása szerint komoly pénzbírsággal sújtják azokat akik, fogyasztanak vagy kis mennyiségben birtokolnak kábítószert, a nagyobb mennyiség után pedig kifejezetten hosszú börtönévekre számíthatnak a vétkezők.

Korábban népszerű célpontnak számítottak a könnyűdrogok híveinek körében az indiai Goa állam vagy Délkelet-Ázsia egyes országai. Goában az elmúlt évben szigorú változások léptek életbe, a helyi rendőrség már nem engedélyezi a híres partykat, kizárólag néhány jól ellenőrzött helyen szólhat a zene, s ennek megfelelően a kábítószerforgalmat is jobban ellenőrzik, akit pedig rajtakapnak a marihuna vagy a hasis használatán, itt is súlyos büntetésre számíthat elvileg.

Rossz nyelvek szerint a nagy szigorításnak ugyanakkor az az egyedüli magyarázata, hogy a parytkkal együtt járó drogkereskedelemre néhány rendőri vezető szeretné rátenni a kezét és az ebből várható hasznot lefölözni. Az állam egyes helyein, főként a hippitanyaként ismert északi falvakban minden szabály ellenére különösebb nehézség nélkül hozzá lehet jutni például hasishoz, már aki vállalja a kockázatot.

Fotó: EPA

A szintén jelentős partyhelyszínnek számító thaiföldi Koh Pangnan szigetén és egyáltalán egész Thaiföldön különösen nagy veszélynek teszi ki magát az a bátor turista, aki a könnyű drogokhoz nyúl. Akár már a legkisebb mennyiség birtoklása és használata súlyos börtönbüntetéssel jár, a hatóságok errefelé tényleg nem ismernek tréfát. Az ázsiai börtönökről pedig ugye van némi elképzelésünk.

Azért van olyan helye a világnak, ahol engedékenyebb a törvény. A legismertebb ezek közül természetesen Hollandia, azon belül is Amszterdam. A jól ismert coffee shopokban kis mennyiségben bárki vásárolhat és helyben ki is próbálhatja a különböző fajtákat, ugyanakkor a városban egyre több olyan köztér van, ahol táblákkal jelölik a fogyasztás tilalmát. A holland drogpolitika lényege, hogy nem bűnügyi, hanem egészségi kérdésként fogja fel a kábítószer-problémát, és szigorú különbséget tesz a kemény és a könnyű drogok között.

Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a könnyű drogok árusítása engedélyezett ugyan Hollandiában, de a termesztés és a szállítás már nem. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a termelő egészen addig törvénybe ütköző cselekedetet követ el, amíg a "termék" el nem jut az árusítóhelyre, a coffee shopokba.

A lelkes turistáknak azt sem árt tudni, hogy előfordult már olyan eset is, amikor egy gyanútlan külföldi nagyobb mennyiségben vásárolt magának marihuánát, majd hazafelé tartva a határon egyszerűen lekapcsolták. Utólag derült ki, hogy a boltos és a határőrök összejátszottak, és előbbiek a nagyobb mennyiség láttán egyszerűen értesítették a határőröket, hogy ki és mikor érkezik az átkelőhelyre. Röviden: nem érdemes próbálkozni!