Mint fogalmazott: a kitüntetés összeköti egymással a kultúrát és a turizmust. "Befelé" a város, a térség lakóinak szól, "kifelé" pedig az országot népszerűsíti, teszi elismertté.
Hangsúlyozta: a Kultúra Magyar Városa címet az idén két olyan város kapta, amelynek kultúrája több évszázados múltra tekint vissza. Ezeknek a városoknak az önazonosságát, lényegét jelenti a kulturális hagyomány.
Mint mondta, Sárospatakon és Székesfehérváron az önkormányzat mellett a civil szféra, az egyház, valamint az üzleti szféra is tevékenyen részt vesz a kulturális életben.
Arató Gergely úgy látja, hogy az önkormányzatiságnak nem az a küldetése, hogy "a politikai pártok focipályája" legyen. A feladata inkább a helyi együttműködés megteremtése, amely sikeressé, eredményessé tesz egy közösséget, egy várost, ezáltal pedig egy országot.
A Kultúra Magyar Városa cím a városok által az előző öt évben elért kulturális teljesítmény értékelésére, a fenntartható fejlesztéseket segítő programok elismerésére szolgál. Olyan városi, helyi önkormányzatok kaphatják meg, amelyek a település kulturális, művészeti életét kiemelkedően fejlesztik és támogatják.
A díjra három kategóriában lehet pályázni. Külön jelentkezhetnek a 30 ezer lakos feletti, a 8-30 ezer lakosú, illetve a 8 ezer lakos alatti városok.
Sárospatak
A bírálóbizottság elsősorban a városok által eddig elért kulturális szintet értékeli. Figyelembe veszi a többi között a város adottságait, kulturális aktivitását, a városfejlesztési tervek kulturális elemeit, a kulturális beruházásokat, támogatásokat, a művészeti élet, közművelődés és közgyűjtemények helyzetét, a kortárs művészet, valamint a kreatív ipar szerepét és teljesítményeit, a város külső-belső kapcsolatait, továbbá a kulturális turisztikai helyzetképet.