A világörökség része lehet a komáromi erőd

A magyar és a szlovák kulturális minisztérium államtitkára hétfőn a szlovákiai Révkomáromban megállapodást írt alá, amelynek értelmében Komárom és Révkomárom erődrendszerét a két ország közösen Világörökség címre terjeszti fel az UNESCO-hoz.

Ez a megállapodás bizonyítja, hogy Európában csak közösen lehetünk sikeresek a Duna két partján - mondta az aláírás után Arató Gergely államtitkár. Szlovákiai kollégája, Augustín Jozef Lang kiemelte, közös érdek a Közép-Európában egyedülálló, épségben megmaradt erődrendszer megőrzése és elmondta, 2005-ben és 2006-ban állami forrásokból 5 millió koronát költöttek az épületekre.

Bastranák Tibor, Révkomárom elöljárója az aláírás előtti köszöntőjében szólt arról, hogy települése kezdetektől fogva a turizmus és város iránti érdeklődés felkeltésének lehetőségét látta a két város közös építészeti örökségében, ezért vásárolták meg négy évvel ezelőtt a szlovák védelmi minisztériumtól 40 millió koronáért az Öregvárat és az Újvárat.

Zatykó János, Komárom polgármestere elmondta, az erődök műemléki helyreállításában, az eredeti értékek megőrzésében a komáromi Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemléki Ingatlanfejlesztési és Hasznosítási Kht. és a révkomáromi Pro Castello Comaromiensi Alapítvány évek óta együttműködik.

A fejlesztés fő célja olyan turisztikai és kulturális központ létrehozása, amely nemcsak fontos történelmi emlékhely, hanem műemlékeivel, kiállításaival, rendezvényeivel, programjaival megismertet a terület históriájával, katonaéletével, hadi kultúrájával.

A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött és 1877-ig tartott, befejezése előtt 2 ezer kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott a falakon. A Duna jobb partján építették fel a Monostori, az Igmándi és Csillag erődöt, azonban mire elkészült, a motorizált hadviselés és a légierő megjelenése elavulttá tette a hatalmas erődítményeket.

A Monostori erődöt 1945-ig a királyi honvédség, majd 1991-ig az egykori szovjet haderő használta. Az épületkomplexum helyreállítása a szovjetek távozása után lőszer- és robbanóanyag-mentesítéssel kezdődött meg, a hasznosítását pedig 2000-től a közhasznú társaság végzi.

Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez. A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek. Közülük az Aggteleki cseppkőbarlang Szlovákiával, a Fertő-tó vidéke pedig Ausztriával közös jelöléssel került fel a az UNSECO világörökségi listájára.