A várost az egész adriai partvidék legszebbjének tartják, s népszerűségét mi sem mutatja jobban, hogy egyre több nyugat-európai, sőt amerikai turista érkezik ide, s sokan közülük nyaralóingatlant is vásárolnak a városban, vagy környékén. A magyar turisták számára a szokatlan, jó minőségű autópálya szerez kellemes pillanatokat. Igaz, egyelőre csak Splitig, mindenesetre a Dubrovnikig tartó szakasz jelenleg is gőzerővel épül.
A kényelmesebbek légi úton is eljuthatnak a városba Budapestről az egyik ismert fapados társaság és a Malév is indít menetrendszerinti járatokat a nyári időszakban. A vízi utak forgalma is megnövekedtet a horvát partoknál, amit első sorban a hobbyhajózás növekvő népszerűsége okoz. Dubrovnikba az északabbra fekvő adriai városokból - akár egészen Rijekától indulva - hajóval is eljuthatunk, amelyekre akár Budapesten is megválthatjuk a különböző kategóriájú jegyeket.
Útban Dubrovnik felé az autósok újabban a Plitvicei tavak környékén is megállnak, hogy megtekintsék a húszezer hektáros nemzeti park látványosságait, különös tekintettel a vízesésekre. Ha mégis úgy döntenénk, hogy Dubrovnik várhat még egy napot, a Plitvicei tavak környékén rengeteg magán szállásadót találhatunk 15-30 eurós árért. A további út során érdemes az autórádiókat a Horvát Rádió 2-es programjára hangolni, mert a rendszeres horvátnyelvű hírek mellett a HAK /Horvát Autóklub/ angolul, németül és olaszul számol be az utak állapotáról, hetente több alkalommal pedig felvilágosítást közöl a vitorlázó turistáknak.
Hatalmak versengtek érte
Az egykori Raguza, ma Dubrovnik tulajdonképpen a kereskedelemből gazdagodott meg és kisebb-nagyobb szünetekkel ugyan, de mindig megtartotta függetlenségét. Ez elsősorban a haladó gondolkodású tehetős városvezetésnek, és az ügyes diplomáciának volt köszönhető. Igaz, volt a Bizánci Birodalom a Magyar Királyság, a Habsburg Birodalom és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része is, de nem mellékesen a XV-XVI. században - amikor virágkorát élte - gazdagsága a Velencei királysággal és az Oszmán Birodalommal is vetekedett.
A helyiek hite szerint Dubrovnik Szent Balázs oltalma alatt áll, s a szent valóban jelen van az emberek tudatában és a város kultúrájában. Az emberek tisztelik őt, szívesen viselik az ő nevét, szeretnek imádkozni hozzá. Hatással van a városi életre, tisztelete pedig olyan hagyományt teremtett, ami ma már Dubrovnik egyik jellegzetessége.
Szent Balázs szobrai az egész városban láthatók, a hasonló nevű templom pedig a dubrovniki főtér ékessége. Szintén a főtéren található a reneszánsz stílusban épített Sponza-palota, az Óratorony, valamint a tér középen álló Orlando-oszlop a zászlótartóval, melyre a júliusban kezdődő Nyári Játékok alkalmával látványos ünnepség keretében, idén is felvonják majd a horvát nemzeti lobogót.
Látnivaló minden sarkon
A dubrovniki sétákat érdemes a Pile kapun keresztül kezdeni. A kapun át az erőd és egyben az óváros területére jutunk. Az 1537-ben épített bástyás kapu tetején Szent Balázs őrködik a város felett. A várárok egykori helyén ma narancsfákkal, leanderekkel tarkított parkos részek találhatók. A falakra a Pile-kapu melletti lépcsőn lehet felmenni reggel kilenc és este fél hét között. Pontosan 1940 métert kell megtennünk, hogy a teljes erődrendszert végigjárjuk, és visszaérjünk a lépcsőkhöz. Érdemes benézni a Pile kapu mögötti térre, ahol ember és állatfejes vízköpők táplálják az Onofrió kutat. A szökőkút Onofrio Della Cava munkája 1444-ből.
Dubrovnikban rengeteg a kápolna és a templom. A turista alig győzi követni az adatokat és, közben betelni a míves vagy éppen letisztult vonalakkal. Az egyik legérdekesebb a Sveti Spas fogadalmi kápolna, amely lombard reneszánsz stílusban épült egyhajós kápolna. Az épületet nem díszítették gazdagon, de egész jelenetsor figyelhető meg a falakon. A templom építéséről szóló latin nyelvű táblát, pózoló angyalkák tartják, de a timpanon fölött is látható egy szeráf, vagyis még egy, ezúttal hatszárnyú agyal.
Érdemes megnézni és elidőzni a már említett Sponza-palotánál, elsétálni a gabonaraktárig, vagy a régi kikötőig. Elbámészkodni a Szent Balázs templom és a városháza környékén. Megcsodálni a Luza teret, a mélytengeri életet bemutató akváriumot, vagy a Patika múzeumot.
A várost talán úgy a legérdemesebb felfedezni, ha a közeli nyaralóhelyeken foglalunk magunknak szállást, és egy-egy napos kirándulások erejéig autózunk, buszozunk be Dubrovnikba. A város sziklás, betonozott, kavicsos, homokos strandjai szinte kivétel nélkül a nemzetközi előírásoknak megfelelő kék zászlós standok. Igény szerint és bőven választhatunk apartmanok, szállodák és kempingek között.