Bretagne: a tenger ajándéka

A tengerek istene olyan változatos parttal ajándékozta meg Bretagne-t, hogy ezen a vidéken még a belföldi turizmus is igen jelentős. A külföldi turisták mindeközben almabort, breton palacsintát kóstolgatnak, és szájtátva nézik a tenger játékát.

A Nyugat-franciaországi tengerészek hite szerint Bretagne a tengerek római istenének, Neptunnak lánya, aki olyan változatos parttal ajándékozta meg a félszigetet, hogy csodájára járnak nemcsak a külföldiek, de a franciák is. A vidék igazi látványosságává vált a hihetetlenül változatos domborzatú partszakasz, nem beszélve a kisebb-nagyobb vagy egészen parányi szigetekről, mint amilyen Bréhat, Batz, Ouessant, vagy Belle Ile.

Érdekességek a tengerpart mentén

A tenger ritmikus játéka hozzátartozik Bretagne mindennapjaihoz. Ez a természeti jelenség a La Manche-csatorna és az Atlanti- óceán partvidékére egyaránt nagy hatással van. A fenséges látvány napjában kétszer, körülbelül hatóránként ismétlődik, időről időre megváltoztatva a tájat, a szokásokat, és a természetet.

Dagály idején az óceán friss illatot áraszt, a duzzadó tenger ellepi a sziklákat, a hajók pedig végre kifutnak a kikötőkből. Apály idején hatalmas lesz a tengerparti föveny, a visszahúzódó tenger érdekes növényeket, kagylókat hagy maga után. A helyiek szerint ilyenkor tárja fel az óceán a legszebb titkait. A legjelentősebb tengermozgást a Cancale és a Mon Saint Michel öbölben lehet megfigyelni.

A legtöbb sétát, túrát a Megalitok felé teszik a turisták. Bretagne partvidékén egy-egy mező közepén magányos vagy csoportos dolmenek, merednek az ég felé. Érdemes megnézni a félkörívet írók, vagyis Cairn-cromlech-eket, az asztal formájúakat és a halomsírokat, vagyis a Tumulusokat.

Egy szintén érdekes kiránduló pont a Poul Fetan, egy hagyományos breton falu. Itt a parasztok évszázadról évszázadra ismétlődő munkafolyamatai elevenednek fel a turisták szeme láttára. A nádtetős kunyhókban a látogatók egy elfelejtett életformával találkozhatnak. Megismerhetik a felélesztett kulturális hagyományokat, népi viseletet, emellett kiállítások és különböző rendezvények is bepillantást engednek a falusi élet hétköznapjaiba, illetve a múlt századi életformába. Belépés gyerekeknek - 2,3 euró, felnőtteknek - 3,8 euró

A leghíresebb turistacsalogató

A Bretagne déli partjainál található Mount Saint Michel egy jellegzetes árapálysziget a La Manche csatorna síkságán. Az árapálysziget minősítést 1879-ben kapta, amikor a szárazfölddel összekötő gátja megépült és ezzel a továbbiakban megszűnt szigetnek lenni.

Apálykor a sziget szárazlábbal megközelíthető, dagálykor azonban valódi szigetté válik. A földdarabka közepén egy Bencés apátság található, amely a 1979-ben elsők között került fel a UNESCO Világörökségi listájára.

Nyaranta a zarándokok és a turisták érkeznek hogy gyalog, száraz lábbal tegyék meg a közel két kilométeres utat a szárazföldtől a szigetig. Érdemes júliusban idelátogatni az érdeklődőknek, mert ilyenkor a sziget tövében a zarándok és turisták tömegei vonulnak Szent Mihály zászlajával, áhítatosan énekelve, hogy mezítláb járják körül a földdarabot az éles kavicsokon. A menet ilyenkor az apátság tornyára emeli a tekintetét, amely a tengerszint felett 152 méter magasra emelkedik.

Napóra

Mount Saint Michel szigetén a másik turistalátványosság és a világ egyik igazán egyedülálló alkotása, a napóra. A napóra számlapja a tengerben hatalmas területen helyezkedik el. A számjegyek elemei rozsdamentes acéllapokból állnak, melyeket a homokos, köves iszapban kellett rögzíteniük a kivitelezőknek. A munkálatokban önkéntesek és katonák is részt vettek.

A számlapok dagály idején is jól láthatóak, a tengeri napóra gnomonja más néven mutatója maga a Bencés apátság hegyes tornya.

A breton konyha remekei

A breton konyha két kiválósága a tenger gyümölcsei és a vajas palacsinta. Tulajdonképpen palacsintázók nélkül ma már elképzelhetetlen Bretagne, pedig azok csak a múlt század közepén tűntek fel. A palacsinták itt a nyugat-francia vidékeken fehér búzalisztből készülnek, a lepények pedig sötét rozslisztből. Valaha a lepény volt a főétel errefelé, amelyet kedden és pénteken ettek, leginkább kézzel. Manapság az olvasztott sós vajjal készült desszertpalacsintát egyszerűen megszórják cukorral, esetleg mézzel, lekvárral, de előfordul, hogy gyümölccsel vagy fagylalttal ízesítik.

Rövidfilm Bretagne-ról

Ha Bretagne-ban járunk a palacsintázást, tegyük a pénteki napra. Ilyenkor ugyanis a palacsintázók már kora hajnalban elkezdik a sütést, mert este hagyományosan ezrek ülnek a breton vendéglők asztalaihoz, hogy Crepes-t egyenek.

Az éttermekben szinte mindenhol almabort szolgálnak fel a palacsintához. A nedű már a VI. századtól ismeret, a középkorban jelentősen megnőtt a kitermelt mennyisége, manapság pedig Bretagneban mindenhol isszák.

A "chouchen" egy másik érdekes ital, amely vízből és erjesztett mézből készül. A kelták kedvenc itala számos mágikus tulajdonsággal rendelkezett: megrészegítette az isteneket, halhatatlanná tette az embereket. Manapság a chouchen-t aperitifként szolgálják fel, vagy desszert után isszák, de a józan elővigyázatosság nem árt, a kelták "mézes itala" nem is olyan ártalmatlan!

Az osztrigát leggyakrabban nyersen fogyasztják jégen tálalva, kitermelésük Bretagne-ban iparágként működik. Az osztriga 12 válfaját különböztetik meg, mindegyikük sajátos adottságairól ismert.

Érdemes kipróbálni, a breton konyha legnagyobb büszkeségét, a jégen tálalt tengeri gyümölcsöket is. A tenger gyümölcse tál sajátossága a jégágy és a speciális elrendezés, valamint a breton éttermek által aláírt tengergyümölcse charta. Ez az egyezmény előírja, hogy kizárólag friss - nem mélyhűtött- ételeket szolgálnak fel legalább hatféle kagylóból és rákból. Mellé fehér és fekete kenyeret, saját készítésű majonézt és az elmaradhatatlan sós vajat kínálják. A turisták szerint ez a fogás Bretagneban kihagyhatatlan!