Palermo-Catania: 1-1 iksz

Szicília az ellentétek szigete, Palermo és Catania, a két legnagyobb városa pedig különbözőbb már nem is lehetne. Az egyiket a valaha volt, mára megkopott, vagy inkább patinás pompa jellemzi, míg a másikat többször nevezték ki Európa legveszélyesebb városának. Mégis, a két ellentét jól megfér egymás mellett, persze csak, ha nem a futballról van szó.

Szicíliában járva, már csak a repülőjáratok miatt is Palermóban érdemes kezdeni a sziget felfedezését. A legtöbb Magyarországról érkező charterjárat itt landol, s az utazási irodák ajánlataiban is gyakran találkozhatunk palermói, vagy a város környékén lévő szálláshelyekkel. Akár egy teljes hetet is eltölthetünk itt, hiszen a garantált kulturális élmények mellett a város kiváló strandokkal is rendelkezik, ahol biztosított a pihenés.

A Palermóba érkezők első benyomása a kultúrák keveredése lehet, hiszen kevés olyan város található Európában, ahol ennyire látványosan érzékelhető dél-európai és az észak-afrikai hangulat, ami nemcsak az építészetben, de a helyiek mentalitásában is tetten érhető.

Ezen persze nincs mit csodálkozni, hiszen a város, de egész Szicília történelmének alakítója a sziget stratégiai elhelyezkedése volt. A két kontinens között fekvő sziget mindig is a hatalmak elsőszámú célpontja volt. Palermót az i.e. 8 században az akkori kor legerősebb hatalma, a főníciaiak alapították Ziz néven, de a görögök kiváló természetes kikötője miatt Panormosznak nevezték. A tengeri kereskedők egészen az első pun háborúig birtokolták a várost, ezt követően a Római Köztársaság uralma alá került. A római uralom évszázadai alatt a nagyobb háborúk elkerülték a várost, amely ekkoriban Siracusa igazgatása alá tartozott.

A Római Birodalom bukása után a Bizánci Császárság következett, akik két külön tartományra osztották a szigetet. Ez két tartomány természetesen egymás ellen fordult, s a csatározásokból egy harmadik fél, a szaracénok kerültek ki győztesen, akik néhány évtizedre az egész szigetet megkaparintották. I.sz. 905-ben a muzulmánok, majd kétszáz évvel később a normannok vették birtokukba az egész szigetet, s e két kultúra keveredése egészen sajátos egyedi stílust hozott létre az építészetben, amelynek nyomai ma is felelhetők a városban.

A középkor évszázadaiban a Német-Római Birodalom fennhatósága alá került a város, uralkodtak itt az Anjouk, az Aragóniai ház és spanyol királyok is. A szigetet 1734-ben egyesítették a Bourbonok Nápolyi Királyságával, s ez a lépés a város jelentőségének csökkenéséhez vezetett. Ezután több mint egy évszázadig jelentéktelen vidéki várossá vált a hajdani királyi központ, mígnem 1848-ban a város fellázadt a nápolyiak uralma ellen. A felkelést egy évvel később verték le. A küzdelem utolsó, de kétségtelenül leginkább dicsőséges felvonása 1860-ban következett el, amikor Garibaldi az "Ezrek" élén partra szállt Marsalánál és elfoglalta a várost, amely ezután függetlenné vált és 1870-ben csatlakozott az Olasz Királysághoz.

Körösladánytól Palermóig

Palermóban, de Szicília és Olaszország más tájain járva nekünk magyaroknak szinte kötelező felkeresnünk a magyar vonatkozású emlékhelyeket. Palermo 1860 május 27-i ostromakor Garibaldi szabadságharcosait a 1848-as forradalom és szabadságharc őrnagya, a körösladányi születésű Tüköry Lajos vezette, aki az ostrom alatt a Porta Termininél súlyos lábsérülést szenvedett, amibe később bele is halt. Az utólag ezredesi rangra emelt Tüköry sírjánál Garibaldi mondta a gyászbeszédet. A város nem felejtette el a hős magyar katonát, amit jól bizonyít, hogy egyik legnagyobb sugárútját Tüköryről nevezte el, az ezredes első nyughelyét pedig emléktábla jelzi.

A városban a Capella Palatina, a Dóm és a kapucinus katakombák a legérdekesebb látnivalók, de szintén kihagyhatatlan a palermói székesegyház, amely egykor muzulmán mecset volt, és csak 1135-ben alakították át keresztény templommá. A Palazzo dei Normanni, a Normann Palota nemcsak az olaszok szerint, de ez az egyik legszebb itáliai palota, amely vizsgálatok alapján feltehetően egy arab erődre épült. Érdemes egy kirándulást tenni a közeli Monte Pellegrinóra is, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra.

Strandok a város környékén

Palermo környékén a Mondello, Addaura, Barcarello, Vergine Maria, Arenella, Romagolo partszakaszokon találhatók a legszebb strandok, amelyekhez tömegközlekedési eszközökkel könnyen eljuthatunk. A város hosszú homokos strandjához a Mondellohoz az 544 vagy 603 busszal, Addaura körzet strandjaira a 833 busszal, a Vergine Maria körzet strandjaira pedig a 731, vagy a 139-es busszal mehetünk. Ezeken a strandokon igény szerint széket, nyugágyat és napernyőt is kaphatunk reggel héttől este hétig. Aki inkább a csendesebb, hangulatosabb fürdőhelyeket szereti, gyalogoljon a parton nyugati irányban mintegy másfél kilométert, s elérkezik az apró sziklás öblökkel tűzdelt Capo Gallo nevű partszakaszra.