Sokan nem is tudják, hogy az alig 100 négyzetkilométernyi szigetecske 69 kilométer hosszú homokos strandjával, 7500 lakosával az individuális turizmus világszimbóluma.
Az utazók azt mondják, Formentera azon kevés dolgok egyike, amely dacol a virtuális valósággal, és ebből következően képtelenség, hogy bármilyen website, vagy tévéműsor hűen tükrözze a sziget szépségét, nyugalmát.
Az emberi lépték, a mindennapi élet egyszerűsége valójában éles ellentétben áll azzal a mozgalmas kulturális élettel, ami a római kortól egészen napjainkig jellemzi a szigetet. Itt nincs reptér és édesvízkészlet, viszont vannak régészeti lelőhelyek, erődök és végtelen nyugalom.
A világ szigeteinek komoly fejfájást jelentő édesvíz-biztosítás mindig óriási beruházásokkal jár, hiszen a sósvízből ivóvizet előállítani igen költséges folyamat. Formenterán ezzel nem aggódnak. Összegyűjtik az esővizet, és tisztítják. Ez az alapvető vízhiány nem állítja meg a fejlesztéseket a szigeten. Új szállodacsoportok sorakoznak Es Pujons, Mitjorn, Es Caló és Cala Sahona partjain, ahol természetesen a világ más szigeteihez hasonlóan szigorú környezetvédelmi megfontolások alapján szabályozzák az építkezéseket.
A hajóközlekedés viszont élénk: Utazáshoz a Balearia, Trasmediterránea, Iscomar, és a Mediterránea-Pitiusa társaságok között válogathatunk. Ibizáig egyébként vitorlással is csak 25 perc az út. Ha a tengerparton ücsörögve a messzi távolban embert vélnék felfedezni a vízben, annak oka a négy tengeri mérföldnyire (hat kilométer) található Ibiza, ahonnan gyakran átúsznak a partizásban kifáradt vagy éppen felbátorodott fiatalok. A minimaraton alig több mint két órás úszás jelent.
A táj
A szigetre látogató turisták biciklin kívül nem használnak semmilyen más közlekedési eszközt. Sokuk számára még ez a közlekedési mód is túl gyors ahhoz, hogy a sziget szépségét méterről méterre élvezzék. A gyalogos és kerékpáros turisták igényeinek kielégítése végett Formenterán már évekkel ezelőtt kialakították az úgynevezett "Zöld Útvonalak" hálózatát,
így összesen tíz kerékpáros és kilenc gyalogtúra útvonalközül válogathatunk. Tapasztalt utazók szerint a legszebb és legélvezetesebb kirándulást a "Római úton" tehetjük.
Formentera többnyire egy lapos sziget, amely két nem túl magas fennsíkra tagolódik: Barbaria nyugaton, illetve La Mola keleten. A fennsíkot egy szoros köti össze. Az északi parton sziklás öblök, lagúnák és régi sótelepek jellemzők, amelyek néhány évvel ezelőtt még üzemeltek.
A helyiek mezőgazdaságból és a turizmusból élnek. Főleg szőlőt és gabonafélét termesztenek, a szállodák többsége pedig magántulajdonban van. A fennsíkok adta lehetőségekre már a rómaiak is rájöttek és évezredekkel ezelőtt is búzát termeltek. Formentera neve is innen származik: Furmentera latinul annyit jelent búzatermő.
A helyiek számára Sant Francesc biztosítja az alapvető szolgáltatások központját. A település sétálóutcáján rengeteg érdekes kisboltot találhatunk. A városban található néhány erődszerű templom egykoron nemcsak vigaszt, de védelmet is nyújtott a szigetlakoknak a berber kalózokkal szemben. Az észak afrikai útonállók miatt Formentera majd' három évszázadon keresztül lakatlan volt.
Ami a kézművességet illeti, a szigeten a hagyományos termékek és a hatvanas években eredeti társadalmukat elhagyó új szigetlakok portékái csendesen sorakoznak egymás mellett a piacokon. A kultúrák ilyen békés és bensőséges keveredése világszerte számos alkotót megihletett. Több spanyol festő és amerikai alkotó, akik neve világszerte jól cseng Formentára vonult vissza alkotni.
Gasztronómia
Formentera és Ibiza gasztronómiai hagyományai egy tőről fakadnak. Az étkezések középpontjában napszaktól függetlenül a halételek állnak. A sziget specialitásai közé sorolható a kecskesajt, amit az ínyencek mézzel és fügével fogyasztanak. A tipikus helyi konyha másik nélkülözhetetlen eleme a hagyományos módon készített kenyér, amit a legtöbb háznál még ma is helyben sütnek.