Aragónia szíve, Zaragoza

Igaz ugyan, hogy nem ez a legtipikusabb célpontja a Spanyolországba érkező magyar turistáknak, tengerpartja sincs, de idén nyáron érdemes lehet ellátogatni Zaragozába, nemcsak a város szépsége miatt, hanem azért is, mert magyar kulturális évad kezdődik itt.

Az Aragóniai királyság egykori és a hasonló nevű autonóm tartomány fővárosa az Ebro és mellékfolyói, a Huerva és a Gállego partján, a tartomány közepén egy völgyben fekszik. A változatos, sivataggal, erdőkkel, hegyvidékekkel tarkított tájon a város vonzáskörzetében mintegy közel 800 ezer, magában a városban mintegy 670 ezer ember él, ezzel Zaragoza Spanyolország ötödik legnagyobb települése.

Muzulmán örökség

A várost stratégiai fekvése a történelem során igen népszerűvé tette a hódítók körében. Az egykori kelta falu helyén épült karthágói katonai erődítményt, Saldubát terjeszkedésük során előbb a rómaiak, majd i.sz. 714-ben az arab hódítók vették be és Saraqustának nevezték el. A város később a Cordobai Emírséghez tartozott és fokozatosan a legnagyobb arab várossá vált az Ibériai félsziget északi részén. Nagy Károly is megpróbálta elfoglalni 777-ben, de a város védői hősiesen kitartottak.

A 11. század elejétől pontosan egy évszázadon át Zaragoza a taifa királyságok egyike volt és a Cordobai kalifátus pusztulása után további fejlődésnek indult. Ez a száz év sűrű uralkodóváltásokkal, a szomszéd kalifátusokkal vívott harcokkal telt. Az utolsó zaragozai muzulmán uralkodó a város elhagyására kényszerült és szövetséget kötött a következő évszázadok meghatározó uralkodóházával az aragóniai házzal. Ettől kezdve Zaragoza muzulmán serege az aragóniai hadsereg részévé váltak.

Az aragóniaiak 1118-ban foglalták el a várost és megtették királyságuk fővárosává, de rövidesen León-Kasztília fennhatósága alá került. Később, a 18. században a Napóleon elleni háborúkban két nagyobb, hónapokig tartó ostromot is ki kellett állnia a városnak.

Mór műemlékektől a szórakozó negyedekig

A város életében több legenda is kapcsolódik a kereszténység korai megjelenéséhez az Ibériai-félszigeten. Az egyik, talán a legismertebb, amely szerint Szűz Mári egy oszlopon állva jelent meg Szent Jánosnak az 1. században. A jelenés helyén és annak tiszteletére épült az Oszlopos Miasszonyunk katedrális. Az eseményt minden év októberében nagy fesztivál keretében ünneplik meg a városban.

A bazilika közelében, az Ebro partján áll a városháza, a Lonja, mellette pedig a hatalmas San Salvador katedrális, amely az egykori mecsetre épült rá. Ebben a negyedben van az egykori római fórum maradványa is. A templomok, székesegyházak közelében a hangulatos tapas-bárjairól híres El Tubo negyed várja a látogatókat, közvetlen mellette pedig az éjszakai bárjaival, szórakozóhelyeivel csábító El Casco Viejo.

Kicsit távolabb az Óvárostól található a hatalmas és gyönyörű mór palota, az Aljafería, ahol jelenleg az aragóniai parlament ülésezik. Ez az épület a helyszíne Verdi Trubadúrjának.

A város két legérdekesebb múzeuma a szépművészeti múzeum, ahol El Greco, Ribera és Goya képeket csodálhatunk meg, míg a Camon Aznar Múzeumban Rubens, Rembrandt, Van Dyck, Velasquez, Goya, Renoir és Mane műveiből tekinthető meg állandó kiállítás.

Forró nyár, hűvös tél

A várost - a környező hegyek miatt - kontinentális sivatagi éghajlat jellemzi, minimális, a tavaszi időszakra koncentrálódó esővel és sok-sok napsütéssel. A nyári hónapokban nem ritka errefelé a szárazság, ilyenkor a hőmérséklet a 40 C fokot is elérheti. A telek a regionális átlaghoz képest hidegebbek, amit elsősorban a gyakori köd és a hideg, száraz észak-nyugati szél, a Cierzo, valamint az északról érkező Tramuntana miatt.

Közlekedés

A zaragozai repülőtér meglehetősen kicsi, de például az Iberia, vagy a fapadosok közül a Ryanair közlekedtet ide járatokat. Utóbbival legegyszerűbben Frankfurtból juthatunk el a városba, ahová Budapestről is repülnek Ryanair-járatok.

Zaragoza elsőrangú közúti összeköttetéssel rendelkezik a két nagy spanyol várossal, Madriddal és Barcelonával. A két városból vonattal is könnyen megközelíthetjük Aragónia fővárosát.