Guatemalában nem a pénz boldogít

Ha a lehető legtöbb szempontot figyelembe venné, egy 1-től 10-ig terjedő skálán hogyan értékelné saját boldogságát? Ezt a kérdést tette fel egy szervezet sok ezer embernek világszerte, s ennek alapján állította fel azoknak az országoknak a listáját, ahol a legboldogabbnak érzik magukat az emberek. Csodák persze nincsenek: Dánia vezet, utolsó Moldva, a Top 10-ben azért meglepetésre Guatemala is bekerült.

A hollandiai Rotterdam Reassume egyetemének igazgatója, Ruut Veenhoven hosszú évek óta kutatja, mely államok polgárai érzik magukat a legboldogabbnak hazájukban, vagy választott otthonukban. A felmérés végeredménye nem túlságosan meglepő: a legjobb helyeken skandináv államok állnak, nyugat-európai országokkal és Kanadával, de olyan országok is helyet kapnak a legboldogabb helyek listáján, mint Mexikó, vagy Guatemala - írja az Msnbc Travel.

A holland szakember listája első helyén Dánia végzett, ahol a helyiek a tízes listán 8,1-re értékelték boldogsági szintjüket. Hasonlóan vélekedtek a svájciak, így az alpesi ország a második helyen végzett. Harmadik lett Ausztria, megelőzve többek közt Izlandot, Finnországot, Ausztráliát és Svédországot, a lista utolsó helyén 3,5-es értékkel Moldva áll.

Eric Veiner, svájci kutató némileg vitatja a rangsort, mert, amint könyvében is kifejti, a svájciak ugyan hatékonyak, pontosak, más országok számára elérhetetlen jólétben élnek, a munkanélküliség gyakorlatilag nem fenyegeti őket, utcáik, levegőjük, ivóvizük tiszta, a svájci emberek mégis inkább mogorvának, mintsem boldognak tűnnek.

Dániában a legboldogabbak az emberek

Hasonlóan nehezen tudja elképzelni Veiner, hogy az izlandi hideg és sötétség különösebben boldoggá tudnák tenni a helyi lakosokat, noha az életszínvonal itt is messze az átlag fölött van. A boldogság keresésére kitűnő bizonyítékokat találunk az izlandi nyelvben is: ha például két izlandi az utcán találkozik és üdvözli egymást, vagy búcsúzik egymástól, mindkét esetben a "légy boldog, menj boldogsággal" kifejezést használják durva fordításban.

Izland é Svájc után éles ellenpontként Veiner ellátogatott Moldvába, az egykori Szovjetunióhoz tartozó, mára független államba, ahol a helyi lakosok - a holland lista alapján - 3,5-re értékelték saját boldogságukat hazájukban. A Románia és Ukrajna közé ékelődött parányi országban az utóbbi néhány évben a fejlődés jelei mutatkoznak, de az egy évre eső nemzeti jövedelem még így is csak 880 dollár évente. Az összeg alapján Nigéria vagy Banglades is jóval szegényebb, mégis e két országban boldogabbnak tartják magukat az emberek, mint a magát Olaszországgal, Németországgal és egyáltalán Nyugat-Európával összemérő Moldva. A boldogtalanságnak - a kutatók szerint - nemzeti büszkeség és az egységes és jól elkülöníthető nemzeti kultúra és nyelv hiánya is oka.

S hogy mennyire nem csak a polgárok anyagi jóléte a meghatározó egy ilyen lista összeállításakor, jól mutatja, hogy az első tíz helyezett között a nem elsősorban gazdagságáról híres Mexikó, sőt Guatemala is helyet kapott. Előbbiben 11 249, utóbbiban pedig 4115 dollár az egy főre jutó nemzeti jövedelem, szemben az első helyen álló Dániával, ahol ugyanez az összeg 37 ezer dollár.

S, vajon hol állhat egy ilyen listán az Egyesült Államok? Nem teljesen meglepően az amerikai állampolgárok kevésbé érzik magukat boldognak, mind amennyire jólétben élnek. A megkérdezett - különböző társadalmi helyzetű - amerikaiak a tízes skálán 7,3-asra értékelték boldogságukat - ezzel 17. helyen vannak a listán - pedig vagyoni helyzetük háromszorosára javult az 1950-es szinthez képest, ami nem sok országról mondható el. Érdekes az is, hogy az elégedettség szintje az utóbbi időben nem csökkent - még szeptember 11-e után sem - jelentősen az Egyesült Államokban. Az amerikai polgárok többsége a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak, a hitelválság ellenére változatlanul optimista.

A felmérés eredménye alapján elmondható, hogy sem az anyagi jólét, sem a politikai rendszer, sem a kormányok teljesítménye nem határozza meg alapvetően az emberek boldogságát. A gazdagság nem jelent automatikusan boldogságot, a nyomor ugyanakkor még a tehetősebb államokban is a boldogtalanság legfőbb oka. A különbségek ellenére elmondható, hogy a Föld legtöbb polgára elégedett azzal a hellyel, ahol lakik. A megkérdezettek döntő része valahol 5 és 8 közé helyezte saját boldogságának megítélését, ez pedig azt mutatja Veiner szerint, hogy a skandinávoknak jó, de mi, a többiek sem panaszkodhatunk túlságosan.