Az elismerést a hivatalos indoklás szerint a kulturális örökség megőrzése és a kulturális turizmus fejlesztése érdekében kifejtett munkáért kapták. Szablyér Péter, a létesítmény tulajdonosa szerint azonban azért érdemelték ki a kitüntető címet, mert a tájház a kis falu szellemi központjává vált az évek alatt: színpadot állítottak, ahol megtartják a település ünnepi műsorait, színjátszó kört szerveztek, sőt egy öttagú férfikórusuk is van. A jósvafői ház a székhelye a Magyarországi Tájházak Szövetségének.
A tulajdonos beszámolt arról, hogy terveznek egy új időszaki kiállítást és egy kuriózumnak számító bemutatót az épület mögötti kertben, ahová szeretnék összegyűjteni a jósvafői fejfás temető emlékeit.
Az Aggteleki-karszt vidékén található jósvafői tájházat 1994-ben alapították. A tájházat is magába foglaló épületegyüttes, az úgynevezett Szakáll-porta 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület az udvar felől faoszlopos tornáccal. A tájház melléképületei is jellegzetesek: a porta bejárata melletti pinceház - alsó szintjén előtérrel és pincetérrel, felül szénatárolóval -, nyári konyha, istálló, csűr és kocsiszín található, emellett állatok tartására alkalmas ólak is vannak a területen.
A házban helytörténeti kiállítás, valamint a környék nagy barlangjait bemutató gyűjtemény is helyet kapott. A helyreállított istállóépületben láthatók a helyi ipar, mező- és erdőgazdálkodás eszközei: Czafik Dezső kovácsmester hajdani műhelye, Vostyár István cipészműhelyének kellékei, a kertben pedig egy eredeti formájában helyreállított kendertörő. A hajdani csűrben kialakított kamaraszínpadon folklór műsorokat, helytörténeti és diaképes előadásokat tartanak, a tájház érdekes programjaival, látnivalóival egész évben várja az érdeklődőket.