Csehországi látnivalók Prágán túl

Az ősz a tipikus városlátogató kirándulások szezonja, s a legnépszerűbb célpontok közül is kiemelkedik Prága. Mi van akkor, ha Prágát már többször láttuk, de nem akarunk lemondani a cseh hangulatról. Választhatjuk például a Prága környéki kisvárosokat is. ilyenkor érdemes egy-egy hosszú hétvégére ellátogatni valamelyik közeli fővárosba.

Az első kézenfekvő ötlet a Prágától alig 100 kilométer5nyire nyugatra lévő Plzen, ahol természetesen a sör az első számú attrakció. Csehországban a nyár végén, de főként ősszel számtalan sörfesztivál várja a látogatókat, ezek közül a legismertebb és legnagyobb a Pilsner Fesztivál, amit hagyományosan októberben rendeznek. Ki ne tudná, hogy itt, Plzenben született minden világos sörök atyja, a Pilsner Urquell. A sört egy Josef Groll nevű bajor sörfőzőmester állította elő 1842. október 5-én. Azóta a világon számtalan sört nevezünk plzeni típusúnak, az eredeti, világos aranyszínű, vékony hófehér habbal díszített, jellegzetes ízű fajta azonban mégiscsak ez.

A sörgyár Plzenben

A Pilsner fesztivált október 3-4. között rendezik, számos neves cseh zenekar fellépésével. A rendezvényt a megszokott helyéről a sörgyár kapujától elköltöztették, és a gyártól a stadionon és a sörmúzeumon át egészen a város főteréig húzódó promenádon várják a vendégeket, ahol egyébként a Pilsner Urquell Sörolimpiát is megrendezik. A belépés minden látogatónak ingyenes.

A város leghíresebb látnivalója és attrakciója természetesen a sörgyár, amelynek közelében nem szabad kihagyni a sörmúzeum megtekintését, amelyet egy középkori malátacsíráztatóban alakítottak ki. A város főterén, a Köztársaság téren álló Szent Bertalan templom tornyából pedig kitűnő kilátás nyílik Plzenre és a környékre. Nem árt tudni, hogy a Skoda művek alapítója, Emil Skoda is a város szülötte.

Úszhatunk a sörben

S ha már sör, akkor Csehországban kipróbálhatjuk a világ első sörfürdőjét is. A gyógyhatású medencék a Chodova család ősi sörfőzdéjének átalakított pincehelységeiben kaptak helyet és a vendégek a különböző kezelések mellett meg is kóstolhatják a családi főzetet.

A Plzentől 25 kilométerre, Planában található gyógyfürdőben a vendégek szó szerint sörben fürödhetnek, sörmasszázst vehetnek és különböző, sörből készült kozmetikumokat is vásárolhatnak. Az átalakított pincékben hét hatalmas, viktoriánus kort idéző medence kapott helyet ahol a gyógyulni vágyók kedvükre fürdőzhetnek a meleg ásványvíz és barna sör keverékében, amit sörélesztővel és különféle gyógynövényekkel dúsítanak. A sörfürdőnek és a masszázsnak különböző gyógyhatásai vannak elsősorban a bőrre.

A vendégek egy hétvégét már 30 ezer forintnak megfelelő koronáért tölthetnek el a sörfürdőben, amely árban többféle kezelés - például sörpakolás - is benne foglaltatik. A fürdőzők a kezelések közben meg is kóstolhatják a nedűt.

Nagypolgári fürdőváros

Kicsit kell csak messzebb autóznunk a német határ irányába Prágából, ha egy igazi nagypolgári helyre, Karlovy Varyba szeretnénk eljutni. A várost - amely Csehország jelnlegi és az Osztrák-Magyar Monarchia egykori legnagyobb fürdőhelye - IV. Károly német-római császár alapította 1370-ben, s a települést is róla nevezték el Karlsbadnak.

A környék gyógyhatású vizeit már a 16. század elején ismerték és használták, de az igazi fürdőélet csak később, a 30 éves háború idején épült ki, majd a 18. században indult virágzásnak. Igazi fénykorát az 1800-as években élte a város, ekkor épült a ma is látható impozáns paloták és fürdőházak többsége. Kalovy Vary egyébként porcelán és üveggyáráról is híres.

A városban 13 nagyobb és közel 300 kisebb gyógyvíz-forrás található, amelyek hőmérséklete 34 és 73 Celsius fok között mozog. A gyógyvizeket ivó-, fürdő- és speciális gyógykúrákra használják főként az emésztőrendszer betegségeinek gyógyítására. Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének ugyanis 36 százalékát borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák hossza pedig eléri a 130 kilométert.

Kutna Hora, az ezüst városa

Végül a cseh fővárostól 50 kilométernyire keletre egy tipikus cseh kisvárost, Kutna Horát ajánljuk olvasóink figyelmébe. A város igazi gyöngyszem, főtere 1995 óta a világörökség része, s gazdagságát az ezüstbányászatnak köszönheti. Az első lelőhelyeket már a 10. században fedezték fel a város környékén, de az igazi iparszerű bányászat a 13. században kezdődött. A kitermelés olyannyira fellendült, hogy a huszita háborúk idején a város gazdagsága Prágáéhoz volt mérhető.

A Kutna Horában vert ezüstpénzeket egész Európában elismerték s a város jelentőségét mutatja, hogy több cseh királynak is székhelye volt, s magyar kötődés is van, ugyanis itt választották királlyá Jagelló Ulászlót, aki II. Ulászló néven magyar király is lett. A harmincéves háborúban a város elszegényedett és pestisjárvány is pusztított, majd egy 1770-es tűzvészben teljesen leégett, s végleg elveszítette jelentőségét.

A már említett hangulatos főtéren kívül több, látogatásra érdemes templom és katedrális is található a városban. A Miasszonyunk, vagy a Szent Barbara katedrális kötelező látnivaló, de érdemes felkeresni a Hrádek-kastélyban lévő Bányászati Múzeumot is.