Mindenki látott már olyan éjszakai felvételeket Európáról, vagy Észak-Amerikáról, amelyen a sötétbe boruló kontinensen élesen világító foltokként láthatók a legnagyobb városok. Ami ezeken a fotókon jól mutat, az tulajdonképpen ezeknek a városoknak az egyik legnagyobb bűnei, a fényszennyezés. Ez az elsődleges oka annak, hogy napjainkban már nem olyan egyszerű megfigyelni a tiszta csillagos égboltot, mint volt mondjuk nagyapáink idejében.
Az ilyen szempontból leginkább szennyezett területek az iparilag fejlett régiók, a már említett Egyesült Államok, Európa nyugati fele, Dél-kelet Ázsia, Japán, vagy a kínai nagyvárosok vidéke. Bár minden ember azt állítja magáról, hogy látta már a csillagos égboltot, az ezeken a helyeken élők ezt aligha tudják megtenni. A városokból még kedvező fényviszonyok esetén is legfeljebb néhány száz égitest figyelhető meg, míg egy megfelelően elhagyatott vidékről szabad szemmel akár 4-6 ezer is megfigyelhető egy időben - írja összeállításában az MSnbc Travel.
Az amerikai Tucson városában működő International Dark-Sky Association (IDA - Nemzetközi Csillagos Égbolt Szövetség) tartja nyilván azokat a területeket, ahol még a tökéleteshez közelítő lehet a megfigyelés. A non-profit szervezet az érintetlen tiszta éjszakai égbolt legalább annyira védendő természeti érték, mint a növény-, vagy állatvilág, sőt szerves részét képezi környezetünknek.
Ezeket a területeket legtöbbször sok száz kilométerre találjuk a nagyvárosoktól, így az odautazás és a helyszíni tartózkodás is problémás lehet. A legjobb megfigyelőhelyeken - már csak elzártságuknál fogva is - szerencsére nincsenek szállodák, legfeljebb kempingekben szállhatnak meg a csillagvadászok, de leginkább még így sem. Természetesen a kényelmetlenségekért bőségesen kárpótol a látvány, amely egészen biztosan életre szóló lesz.
Mi is az a fényszennyezés?
A definíció alatt azt az erős fényhatást értjük, amely már önmagában zavarja a környezetet, nemcsak az emberek bioritmusát, de egyes éjszakai állatfajok életét is. Az emberek számára a tartós fényszennyezés megakadályozhatja a szervezet regenerálódását elősegítő hormon, a melatonin termelődését. A mesterséges fények hatására az éjszakai állatok a nap nem megfelelő szakában alhatnak, sőt drasztikus esetben a fényszennyezés kihathat a költözésük időpontjára is.
Ugyanaz a terület fényszennyezett és tiszta állapotban
Mivel az ipari fény akár 200-300 kilométerre is ellátszik forrásától az IDA olyan területeket jelölt ki, amelyek egyfajta "fény-menedékként" szolgálnak. Ezeken a helyeken már annyira tiszta az éjszakai égbolt, hogy szinte alig lehet kivenni a csillagképeket. Legtöbbször még ahhoz is idő kell, hogy a városi fényviszonyokon edződött szem megszokja a sötétséget.
Az első Csillagos Égbolt Park névre hallgató terület, az Utah állambeli Natural Bridges National Monument volt, az állam fél-keleti csücskében. A park az IDA által felállított kilences skálán (ahol a 9-es a városi fényviszonyokat jelöli) kettes osztályzatot kapott. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megfigyelők nemcsak a Tejutat, de a halvány állatövi fényt is láthatják. A nyári hónapokban a parkőrök oktató túrákat vezetnek, amelyeken a csillagászat alapjaival ismertetik meg az érdeklődőket.
Az IDA egyébként ezen kívül csupán egyetlen amerikai helyet, a pennsylvaniai Cherry Springs State Park-ot jelölte ki Csillagos Égbolt Parknak. Innen a Tejút középpontja is jól látható, amit máshonnan - például olyan helyről, ahol nagy a légiforgalom, vagy elektromos vezetékek futnak a közelben - nehéz megfigyelhető.
Az amerikai helyszíneken kívül több olyan nemzeti park is van, amely felkerült az IDA listájára. Ilyen például a kanadai Quebec-ben található Mont-Méganic Nemzeti Park, ahol egy csillagászati bemutató központ is várja a látogatókat.
Ausztrália Új Dél Wales államában egy 100 hektáros területről figyelhetik meg az égboltot az érdeklődők. A terület egy helyi csillagászati társaság tulajdonában van, így nemcsak megfigyelési lehetősége, de minimális komfortot biztosító szálláshelyek - főként kempingek - is vannak itt. A szervezet minden évben megrendezi a "South Pacific Star Party" enevű rendezvényt, amely rendszeresen 300-400 vendég fordul meg és egy teljes hétvégét a csillagos égbolt megfigyelésével töltenek. Ehhez hasonló rendezvényeket a világ több pontján is rendeznek, amelyek rendszerint nemcsak szórakozást jelentenek a résztvevők számára, hanem ezen területek megóvására és védelmére is felhívják a figyelmet.
Korábbi cikkünkben említettük, hogy Magyarországon is van egy terület, amely jelölt a Csillagos Égbolt Rezervátum besorolásra, mégpedig a Kaposvártól délre fekvő Zselic, amely az IDA skáláján szintén 2-es besorolással büszkélkedhet.