Az Anyóstorok és a Meseország - túra a Szent István barlangban

A hétvége kicsit rosszabb időjárása ellenére egy könnyű kirándulás még beleférhet a hétvégi programba. A Miskolc melletti Lillafüred népszerű célpont, de a mindenki által ismert fürdő helyett most a Szent István-barlangot ajánljuk olvasóink figyelmébe.

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak teljes hossza 1043, függőleges kiterjedése pedig 94 méter.

Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkőképződmények teszik feledhetetlen élménnyé.

Az üreg első tudományos leírása és elnevezése Kadia Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba. A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.

A lillafüredi barlangok túravezető kíséretében látogatható szakaszai kiépítettek, villanyvilágítással ellátottak, minden látogató számára utcai öltözetben, egész évben bejárhatók. A túrák óránként indulnak, minimális létszám 10 fő, az időtartama pedig 30 perc. A közlekedést korlátok, lépcsők és az egyenletes, vízmentesített sétautak segítik.

A barlang kialakulása, földtani viszonyai

A barlang befoglaló kőzete jól karsztosodó középső-triász korú mészkő Az üreg genetikáját tekintve forrásbarlang, melynek kialakulása a bejárat felett szintben kb. 250 m-el magasabban elterülő Bükki Nagy-fennsík keleti peremén elhelyezkedő víznyelőbarlangokkal hozható összefüggésbe, vagyis az ott feltárt víznyelőbarlangok inaktív forrásbarlangja.

A forrásbarlangból a víz jelenleg egy alsóbb aktív járaton (Vasas-akna) távozik, és csak ritkán, áradások esetén önti el a jelenleg szárazon lévő kiépített szakaszokat. Áradások csak igen nagy csapadékhozamoknál, kivételes karsztvízszint-emelkedés bekövetkezésekor jelentkeznek a barlangban. Ilyenkor a Pokol elnevezésű szifonból tör fel a víz. Ilyen karsztárvíz az elmúlt 50 évben csupán háromszor jelentkezett.

Az Anyóstorok

A barlangnak a fennsíkperemen nyíló, az ország legmélyebb (254 m) és a Bükk leghosszabb barlangjának számító István-lápai-barlanggal való összefüggése valószínűsíthető. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy a Szent István-barlang aktív, vizet vezető alsó járatszakasza a Soltész-kerti-mésztufabarlang, mely főleg mésztufában alakult ki, és aktív forrásként működik egész évben. A nagy karsztárvizek során a kis szelvényű forrásbarlang nem képes a víz teljes mennyiségét felszínre vezetni, és a visszaduzzadás miatt válik ismét aktívvá a Szent István-barlang.

A barlang mint élőhely

A barlangok állatvilágának legismertebb képviselői a sokakban félelmet ébresztő, de az emberre teljesen ártalmatlan denevérek. Ezeknek az egyedülálló képességekkel rendelkező, különleges rovarevő emlősállatok élőhelye többnyire barlangokhoz kötődik. A denevérállomány országos szinten észlelhető csökkenése indokolta, hogy védetté nyilvánítsák a Magyarországon fellelhető 27 denevérfaj mindegyikét, melyből 9 faj fokozottan védett.

A Megfagyott Vízesés a Kupola-csarnokban

A barlang részleges víztelenedését követően, a légteres szakaszok kialakulása után kezdődött meg a cseppkőképződés, mely jelenleg is tart. A legnagyobb cseppkőképződmény a Kupola-csarnokban a Megfagyott Vízesés, mely a főtétől kezdve a talpig borítja a falat kb. 20x15 m felületen.

A barlang cseppkövekben gazdag, és annak ellenére, hogy 1931. évi megnyitását követően üzemszerűen mutatják be a nagyközönségnek, látványosan fejlődik.

A bányászati módszerekkel áttört szakaszok hossza meghaladja a 100 m-t. A bejárati táró mellett a második leghosszabb szakasz a Bányatáró, amely a Fekete-termet köti össze a Színház-teremmel. A Nagy-teremből a Tordai-hasadék felvezető lépcsősora és a Meseország felé vezető járatot szintén táróhajtással tágították a szükséges méretre.

A járószint kialakításánál az eredeti állapotában feltehetően cseppkövekkel gazdagon borított járattalpon lévő képződményeket kényszerűségből eltávolították, melynek egy részét betonba ágyazva beépítették a barlang egyes szakaszain. (Pl. a Színház-terem előtt, a Fekete-termi elágazásban, a Nagy-teremben a lámpatest eltakarásához.)

A barlangi világítást elsőként 1931-ben építették ki, majd a háborús pusztítást követően 1955-ben, melyet 1974-ben újítottak fel. A jelenleg is használatos, korszerűbbnek mondható rekonstrukció 1989-ben készült el.

A Meseország képződményei

A táró végén fölfelé és visszatekintve látható az a kürtő (Kutya-lyuk), amelyen keresztül a kutatók a felfedezés során leereszkedtek. A táró végén lévő Nagy-teremben látható a barlang folyóvizes kialakulására utaló üstszerű formaelem, az "Anyóstorok", más néven - mely kialakulását tekintve helytelen elnevezés - az "Eróziós-fülke", előtte a "Mamut-fogsor". A teremben található a fedlappal lefedett Vasas-akna, mely a barlang alsó, aktív patakos ágába vezet.

A Meseország

A teremből 1927-31-ben robbantott, rövid, mesterségesen tágított járatszakaszon keresztül egy lépcsősor vezet a Kupola-csarnokba, mely a barlang legtágasabb csarnoka. Az emelkedő lépcsősor bal oldalán a "Meseország" látható, melynek cseppkőképződményeit a hasonlóság alapján a mesevilágból kölcsönzött nevekkel látták el (pl. Mikulás, Jancsi és Juliska).

A budapesti Mátyás-templom

A továbbvezető lépcsősor a Kupola-csarnokba vezet, melynek bal oldalán a Megfagyott Vízesés látható, mely évezredek alatt a barlangfal felszínén végigfolyó vízből vált ki. Szembeállva a Vízeséssel, tőle jobbra a barlang egyik legnagyobb és legszebb cseppköve, a "Budapesti Mátyás-templom" látható. A terem csodálatos akusztikával rendelkezik, a barlangban rendezett koncertek alkalmával a zenekar illetve kórus a Bástyán mint színpadon áll, és a közönség a Kupola-teremben hallgatja az előadást.

A teremből továbbhaladva a Bástyára érkezünk, melyről visszafordulva a szemközti falon egymás alatt két vízszintes vonalat látunk, úgynevezett oldásos színlőt, mely arról tanúskodik, hogy a barlangban a víz szintje hosszú ideig ebben a magasságban állt.

A továbbvezető út az Oszlopok Termébe visz, mely a barlang cseppkövekben egyik leggazdagabb része. Itt nevezetes képződmény a Rokokó-oszlop és az Egri Minaret nevű cseppkőoszlopok.

Egy rövidebb útszakasz megtétele után a Színház-terem fogadja a látogatót. A terem akusztikája kiváló, emellett ha itt körülnézünk, kis fantáziával megtalálható középen a zenekari árok, és a magas állócseppkő képében a "Karmester" nevű cseppkőképződmény.

A Szent István-barlang nyitvatartási ideje:

A barlang egész évben minden nap nyitva tart, április 15. és október 15. között 9:00-17:00 óráig (utolsó túra 17.00 órakor), október 16. és április 14. között 9:00-15:00 óráig (utolsó túra 14.00 órakor).

Jegyárak:

Felnőtt: 800 Ft
Gyermek/nyugdíjas: 500 Ft
Óvodás: 300 Ft
Csoportos felnőtt jegy: 700 Ft
Csoportos diák/nyugdíjas jegy: 450 Ft

A Szent István-barlang megközelítése:

A Tiszai-pályaudvarról 1-es vagy 101-es busszal, vagy 1-es villamossal a Diósgyőri-városközpontig, majd onnan az 5-ös autóbusszal közvetlenül a Szent István-barlang melletti buszmegállóig, vagy a 15-ös autóbusszal a Hámori-tó melletti buszmegállóig, ahonnan 600 m-es könnyű sétával érhető el a barlang.

Személygépkocsival érkezőknek a lillafüredi felső parkolóban (a barlangtól 50 m-re) vagy a Hámori-tó melletti parkolóban (a barlangtól 600 m-re) érdemes parkolni.

Forrás: Kirándulástervező