Fókuszban az oktatás, a környezetvédelem és a kereskedelem
Mit is értenek a szakemberek tiszta városon? A listát összeállító Mercer tanácsadó cég a megtermelt javakból hátra maradt hulladékok újrahasznosításának mértéke, az oktatási intézmények száma, a tömegközlekedési hálózatok fejlettsége, és a csúcstechnológia térnyerése nyomán betelepült nemzetközi cégek száma alapján határozták meg az eredményeket. A 300 megvizsgált város "jómódúságát" tehát legkevésbé sem a városlakók megkeresett jövedelmek függvényében, vagy az idegenforgalom fejlettségében határozták meg.
A top 25-ben szereplő városok bravúrja tulajodképpen az, hogy erősen iparosodott mivoltuk ellenére a sikerágazatok profitjából jelentős összegeket fordítanak a környezetszennyezés visszaszorítására, az oktatás színvonalára és a magas vásárlóerő szinten tartására.
Mindezek figyelembevételével a kanadai Calgary városa kapta a megtisztelő első helyezést, őt követi Honolulu, Helsinki, Ottawa, Minneapolis, Oslo, Stockholm, Zürich, Katsuyama, (Japán) Bern, Montreal, Vancouver, Boston, Lexington, (USA) Pittsburg, Nürnberg, Genf Auckland, Wellington, Dublin, Amszterdam, Torontó, Lyon, Koppenhága, Kobe, (Japán) és Omuta (Japán)
Calgary, Honolulu, Helsinki
A világ leginkább élhető városa egy igazi préri tartomány, Alberta fővárosa, ahol a mai napig sokan foglalkoznak marhakereskedelemmel. Itt forgatják és fotózzák az összes cowboyos cigaretta reklámot, és összességében ez a város egész Kanada éléskamrája.
Lakosainak száma alig éri el az egymillió főt, s ez az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa, amely az elmúlt évszázadban Kanada és a régió egyik vezető olaj és gázkitermelő városaként vált ismertté. Manapság sport és kulturális rendezvényei kapcsán egyre több turista is ellátogat ide.
A második helyezett Honolulu egy valódi turistaparadicsom, virágzó könnyűiparral és kiváló buszhálózattal. A tömegközlekedés olyan magas színvonalon üzemel, hogy nemcsak a turisták, de még az Amerikai Tömegközlekedési Társaság (APTA) is példaértékűnek tartja a Honoluluban bevett szokásokat.
A harmadik helyezett Helsinki pedig minden kétséget kizáróan a jövő városa. Modern építészete, a cutting edge dizájn és high-tech nemzetközi szintű ismertséget kölcsönöz a városnak.
Ottawa, Minneapolis, Stockholm
A dobogóról épphogy leszorult "versenyzők" szintén világklasszisok a maguk nemében. A kanadai fővárosban többnyire a kormányzati és az üzleti élet koncentrálódik, egy nyugodt, barátságos környezetbe ágyazva. A várost fejlettsége okán gyakran nevezik az észak szilícium völgyének is.
Prince szülővárosa Minneapolis, erősen építi nagyvárosi imázsát, miközben valójában alig 400 ezer lakos él itt. A turisták elismerését elsősorban a kiterjedt biciklis úthálózat vívta ki.
A szolgáltatások magas színvonala hozta Stockholm számára is a sikert. Kiváló éttermek, megbízható kisiparosok, városi kellem, s a mindezt megneszelő turisták és üzletemberek erősítik a két skandináv város innovatív jellegét.
Zürich, Bern, Katsuyama
Zürich, Bern, és a többi svájci város soha nem hoz meglepetést az ilyen jellegű felmérések során. Svájc az egyik mintaország a jólét, a tolerancia tekintetében, de ugyanilyen sikereket könyvelhet el az üzleti életben, a pénzügyekben, és a kultúrában. Svájc közismerten a világ legélhetőbb országai közé tartozik, Norvégiával és Kanadával együtt.
Katsuyama Japánban, Fukoki megyében található aprócska, alig 30 ezres lakosú kisváros, amelyet 1954-ben alapítottak. Az ázsiai térség ismert síparadicsoma, amely rengeteg turistát vonzz, nemcsak a kiváló természeti adottságok miatt, hanem az ultramodern infrastruktúra okán is kapta előkelő helyezését a Forbes listáján.
Genf, Nürnberg, Auckland
Montreal, Vancouver, Lexington és Pittsburg után ismét európai helyek következnek a világ innovatív városainak huszonötös toplistáján.
Nürnberg sikerét az olyan nagyvállalatok jelenléte hozta, mint amilyen a Siemens, amely nemcsak világszínvonalú kutatásfejlesztéseket végez, de több ezer embernek nyújt kiváló munka körülményeket.
Csakúgy, mint Genf, amely Svájc második legnagyobb városa a híres és gyönyörű tó partján. A rendezett parkok, a takaros utcák, a jó levegő óriási vonzerővel bír a turisták körében. A tisztaság és rend szeretete mellett, Genf egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a környezetvédelmi előírások szigorú betartására sarkallja minden lakóját. Ennek értelmében a tömegközlekedési eszközök közül a legnépszerűbbek és a legnagyobb hálózattal rendelkező járatok a trolibuszok.
Aucklandban ezzel szemben meglehetősen kevés buszjárat létezik. Új-Zéland legnagyobb városában, az óceánparton inkább a kompok használatosak.
Dublin, Amszterdam, Torontó
A fapados járatok nagyban hozzájárultak számos európai város fellendüléséhez, így Dublinéhoz is. Jóllehet Írország már korábban is óriási bravúrokat vitt véghez gazdaságpolitikájában, közvetlen az Európai Unióba való belépését követően. Mint ismeretes Írországban a vállalatok egy részét jelképes összegért (1 dollárért) adták oda olyan befektetőknek, akik garantálni tudták a vállalat korszerűsítését és fejlesztését.
Írország húsz éve még szegény országnak számított, ma pedig megelőzi az egy főre eső GDP tekintetében a hagyományosan gazdagabb európai országokat is, mint például Franciaországot. Dublin azóta nemcsak sikeres gazdasági és pénzügyi központ lett, hanem féltve őrzött hagyományai, ősi kultúrája miatt a turisták egyik legkedveltebb európai célállomása is.
A toplista 21. helyezettje Amszterdam, ahol olyan multicégek tartják lendületben a várost, mint a Heineken és a Philips. Hasonlóan egy-két európai városhoz, Amszterdam belvárosából kitiltották az autókat, helyette pedig a hagyományos és jellegzetes biciklik a divatosak.
A bicikli, mint közlekedési eszköz és az ahhoz kapcsolódó iparágak (futárszolgálat, építőipar) legígéretesebb terve a torontói velocity ötlete. Az üvegfolyosós magasépítésű biciklisztráda környezetbarát, életmódjavító, modern, költséghatékony, és ami a legjobb: hogy tényleg van rá igény. A város fölött szinte lebegő biciklisztráda, összehasonlítva más tömegközlekedési lehetőségekkel, lényegesen csökkentené a zajhatásokat és környezetszennyezés esélyét, ezért a Velocity terve a kanadai környezetvédők álmainak netovábbja. A felmérések szerint Észak -Amerika Amszterdamjában naponta 300-330 ezer ember ül nyeregbe, és ebből csaknem 160-200 ezer városi használja közlekedési eszközként a biciklit, vagyis ezzel jár munkába.
Sz.K.