Az egyiptomi Alexandria az ókori civilizáció egyik legnagyobb központja volt, s mióta 1994-ben megkezdődtek a város partszakasza mentén a víz alatti régészeti feltárások, a búvárok több ezer kisebb-nagyobb tárgyi emléket hoztak felszínre. Ezek között 25 szfinx-szobor volt, de több - olykor 50 tonnás - gránitkő is a felszínre került, sőt olyan darabok is, amelyeket az ókori világ hét csodájának egyike, a Phároszi világítótorony darabjainak tartanak a régészek - írja a The Guardian.
Kleopátra királynő egykori fényűző palotája szintén víz alá került, miután az i.sz. 5. században egy földrengés pusztította le a parányi szigetet, amelyen állt.
Nemrégiben ambiciózus, de vitatott tervek láttak napvilágot, hogy miként lehetne a nagyközönség számára is láthatóvá tenni a víz alatti romokat. Az elképzelések szerint egy átlátszó üvegszálas alagutat építenének a tenger fenekére, hogy a vendégek ezen keresztül csodálhassák meg az épületek maradványait. A terveket egy víz alatti építkezésben jártas francia építész készíti, s az UNESCO is támogatja.
Március folyamán egy részletes kivitelezési tanulmány készül majd el. Ha minden a terv szerint alakul, az építkezés 2010-ben kezdődhet el, s az átadás két és fél év múlva történhet meg. Az elképzelést több híres tengeri régész is támogatja, köztük Franck Goddio, aki épp egy vándorkiállítást vezet Európában, amely az alexandriai parti vizek leleteiből mutat be válogatást.
A tervnek egyelőre azonban igen komoly akadályai is vannak, ugyanis a múzeum felépítéséhez mintegy 140 millió dollárra lenne szükség és ez az összeg még távolról sem gyűlt össze. Az egyiptomi kormány azt reméli, hogy magáncégek és szervezetek is segítenek a pénz összeszedésében.
Az anyagiakon kívül is vannak leküzdendő akadályok, de ezek már technikai természetűek elsősorban. Például az, hogy miként oldják meg a minél tökéletesebb láthatóságot az alagútban, a híresen zavaros alexandirai vizekben. Szintén feladatot jelent, hogy elég erősnek kell lennie a szerkezetnek ahhoz, hogy ellenálljon az erős tengeralatti áramlatoknak. Ráadásul a helyiek többsége erősen kétkedik az építkezés sikerében.
Egy alexandriai búvárközpont vezetője, Ashraf Sabri szerint hosszas feltáró munkáknak kellene megelőzniük egy ilyen építkezést, de eddig igazából semmi sem történt. Csak tervek és elképzelések vannak, azok viszont valóban impozánsak - mondta a Guardiannek.
Egyiptomnak és elsősorban Alexandria városának pedig nagy szüksége lenne egy ilyen világszenzációra, hiszen a kikötőváros méltatlanul háttérbe szorult Kairó és Luxor mellett. Az egyiptomi idegenforgalom irányítói pedig egy újabb lehetséges célpontot szeretnének kínálni az országba évente ellátogató mintegy 12 millió turistának.