A világ egyik legszebb partszakaszának hírében álló mexikói Cancúnban jelenleg is 80 százalékos kihasználtsággal üzemelnek a szállodák. A Yucatán -félsziget északi csúcsának több évtizede tartó töretlen sikere részben a magas színvonalú infrastruktúrának, a remek klímának, azon belül az hidegebb tengeráramlatok miatt kialakult hűs tengernek, és közelben található több ezer éves kulturális kincseknek köszönhető.
Márciusban inkább amerikai fiatalok nyaralnak a tavaszi szünet alatt, az év hátralevő részében a világ minden tájáról érkeznek turisták. A partszakasz üdülővárosaiban különböző igényekhez igazodnak a szolgáltatók, és egyre inkább megpróbálják megkülönböztetni magukat Cancúntól.
Playa del Carmen, a Cancúntól 60 kilométerre található kisváros például tudatosan egy meghittebb, barátságosabb, kevésbé nagyvilági hangulatot kínálva sikeresen építette fel imázsát az elmúlt években. Vannak, akik tudatosan az ilyen helyeket keresik.
A part
A hotelzónaként emlegetett legfelkapottabb cancúni partszakaszon jelenleg a legérdekesebb, egyben legszomorúbb látványosság az egyre fogyó, illetve el-eltűnő part. A plázs nagy része már most víz alá került, a tenger pedig évről évre nagyobb területeket hódít el a szárazföldtől.
A hurrikánok, természeti csapások, és a globális felmelegedés hatására a bizonyos részeken a partmenti sziklákat egyszerűen kimosta az emelkedő tengervíz, amelyek így komoly veszélyt jelentenek a fürdőzők és a snorkelesek számára. A vízszint emelkedése a parti éttermeket és hoteleket is veszélyezteti. Jóllehet, ezeken a részeken óriási homokzsákokkal védekeznek, itt-ott azonban a hotelépület falát mossa a víz.
A turisták, ha úszni akarnak, csatlakoznak a búvárcsoportokhoz és hajókkal keresnek biztonságosabb partokat a közelben.
Megmenthetik Cancúnt
Idén márciusban elkezdődnek a munkálatok, amelyek Cancúnt hivatottak megmenteni. A tervek szerint, egyrészt a tahiti korallgyűrűkhöz hasonlóan mesterséges homokgáttal ellensúlyoznák a tenger elkerülhetetlen romboló munkáját, és nagymennyiségben hozatnának homokot a partra, másrészt mangrove erdőkkel segítenék megkötni talajt. A több millió dolláros projekt megakadályozhatná, hogy Cancún "belecsússzon és eltűnjön" a tengerben.
Részben a turizmus felelőssége: eltűnnek a világ kisebb szigetei és atolljai is
A turizmus és az éghajlatváltozás kölcsönhatásának vizsgálata a turizmus iparágának egyik új feladata. Mivel az utazások erősen függnek az éghajlati viszonyoktól, a turizmus az elszenvedője, de részben okozója is a klímaváltozás negatív hatásainak. Ilyen például a tengerszint-emelkedés miatt eltűnő szigetvilág, az elsivatagosodás, az erdővel borított területek visszaszorulása, az állat- és növényfajok, korallok eltűnése illetve pusztulása, és a téli sportok űzésére alkalmas területek csökkenése.
A szakértők szerint a drámai folyamatok visszaszorításában óriási eredményt jelentene, ha a világ országai nagyobb hangsúlyt fektetnének a belföldi, vagy nemzetközi szinten a zöld turizmus népszerűsítésére. Ugyanakkor már az is nagy előrelépés lenne, ha a turisták környezettudatosabbak lennének. Ehhez nem kell mindenkinek Green Peace aktivistának lennie, elég, ha szállodaválasztást illetően körültekintően jár el, és környezetbarát hotelt választ nyaralása színhelyéül.
Maldív-szigetek
A környezetvédők, de még a visszajáró turisták is jelezték, hogy cancúnihoz hasonló jelenségekre figyeltek fel a Maldív-szigeteken.
Az ENSZ előrejelzései szerint, a globális klímaváltozás következtében 70-100 éven belül több mint fél méterrel is megemelkedhet a világ tengereinek vízszintje. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna a mintegy 1200 kisebb-nagyobb korallszigetből álló Maldív-szigeteki Köztársaság számára. Egyelőre semmilyen érdemi segítséget nem kapott a helyi kormány, így kénytelenek saját, - főleg a turizmusból befolyt - forrásaikból földeket vásárolni a világ más részein. Ezekre az újonnan vásárolt területekre költöztetnék át állampolgáraikat.
Velence
A olasz város már évek óta a környezetszennyezés kettős nyomása alatt szenved. Az egyik az ipari termelés következtében elfogyó talajvíz, ami elindította a város süllyedését, a másik pedig a globális felmelegedés kapcsán emelkedő vízszint, amely évről évre elönti a várost, köztük a legfőbb turista látványosságként ismert Szent Márk teret. Az áradások 2001-ben több mint 100 alakommal keserítették meg a helyiek életét.
Február 1-étől új honlapot és kedvezményeket vezetett be Velence Turisztikai Hivatala a város szezonalitásának csökkentése érdekében.A kezdeményezéstől azt várják, hogy az évi 20 millió turistaérkezés jobban eloszlik, és a vendégáradat kisebb terhelést jelent majd a környezetre. Az új honlapra parkolójegy, kompszerviz és múzeumi belépő előzetes foglalásának lehetőségével csalogatják a felhasználókat. A honlapon szálláshelyet is lehet foglalni és éttermek, üzletek linkjei is megtalálhatók. Az olasz, angol, német, spanyol és francia nyelvű www.venice.com weboldalon táblázat is jelzi majd, hogy jelenleg milyen a város telítettsége. Ha túl sok a turista Velencében, az intelligens program egy kevésbé zsúfolt periódust javasol a városlátogatás időpontjaként.
Csendes-óceáni Tuvalu
A környezetvédelemnél is súlyosabb problémát vet fel a Csendes-óceáni Tuvalu helyzete. A tengerből alig néhány méterre kiemelkedő és kilenc kisebb szigetből álló Tuvalunak alig 25-50 éve van, hogy kitaláljon valamit és megmentse országát illetve lakosait.
Az állami vezetés most az Új-Zélandi kormánnyal kötött megállapodásuk értelmében évente 75 főnek ad lehetőséget arra, hogy menekültként kivándoroljon Új-Zélandra. A brit korona fennhatósága alá tartozó Tuvalunak azonban ez a szám egyfelől nagyon kevés, - hiszen a sziget lakossága 11 ezer fő,- másfelől ha egyre többen hagyják el a szigetet, nagy esélye van, hogy összeomlik a helyi gazdaság.
Sz.K.