Üdülési csekk: összeomolhat a belföldi turizmus

A tervezett 250-300 milliárd forint helyett, csupán ennek töredékével számolhat a kormányzat a béren kívüli juttatások megadóztatásával - derül ki a felmérésekből, a cégek nagy része egy jelentős adóteher hatására ugyanis megszüntetné az ilyen jellegű kifizetéseket. Az üdülési csekkek tervezett megadóztatása ráadásul, a szakemberek szerint tönkreteheti a belföldi turizmust, pedig a válság idején ettől várnák az idegenforgalom életben tartását. Közben Romániában és Szlovákiában épp az üdülési csekkek bevezetésében látják a válságból kivezető, egyik megoldást.

Szakmai körökben hatalmas felháborodást, a szakszervezetek részéről pedig heves tiltakozást váltott ki az adórendszer átalakításáról szóló kormányzati elképzelés azon része, amely az üdülési csekkek tervezett megadóztatására vonatkozik. A Világgazdaság keddi számában megjelent értesülés szerint ugyanakkor van esély arra, hogy az üdülési csekk - legalábbis egy bizonyos, a jelenleginél esetleg valamivel alacsonyabb értékhatárig - kikerülne a megadóztatandó tételek közül.

Bár egyelőre sem a béren kívüli juttatásokra kivetendő adó pontos mértéke nem tisztázott, sem az, hogy az új teher a cafeteria (a munkaadók által választható béren kívüli juttatásokat hívjuk így) valamennyi elemét érintené-e, a szakszervezetek hevesen bírálják a kormányt az elképzelésért.

Az Autonóm Szakszervezetek szerint például akár 3-4 ezer munkahely is megszűnhet az üdülési csekk és az étkezési hozzájárulás megadóztatásával, ezért ezt az elképzelést a szövetség ellenzi, de a cafeteria többi eleménél nem zárja ki a változtatást. A szövetség által megkérdezett munkaadók többsége úgy nyilatkozott, hogy megszüntetik a béren kívüli juttatásokat, ha azok teljes mértékben adókötelessé válnak. Így az intézkedés nem hozna többletbevételt az államnak - hívja fel a figyelmet a szövetség, sőt, a munkahelyek megszűnése növelné az állami kiadásokat. Elfogadható lehet ugyanakkor a csekkek felhasználhatósági körének korlátozása.

Veres János pénzügyminiszter korábban, egy konferencián azt mondta: arra számítanak, hogy a munkáltatók által kifizetett juttatás teljes összege nem változik, a teher megoszlik majd a címzettek és a költségvetés között. A miniszter szerint méltányos és mértéktartó változtatásra van szükség, de a jelenlegi rendszer igazságtalan.

Beláthatatlan károk az idegenforgalomban

Az idegenforgalom szempontjából egyenesen életveszélyesnek tartják a turisztikai szakma egyik vívmányaként jól bevezetett és széles körben használt üdülési csekk megadóztatásának gondolatát. Az üdülési csekkek adómentességének eltörlése már csak azért is rossz időpontban jönne, mert a válság ellenére az idegenforgalom - elsősorban a belföldi turizmus - az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat.

A Nemzeti Turisztikai Bizottság szerint a belföldi szálláshelyek kihasználtsága, vagy a belföldi turisztikai célú utazások száma épp az üdülési csekkek miatt nőtt az elmúlt években. A csekkeknek köszönhetően ráadásul nem csak az idegenforgalomban működő vállalkozások, hanem a hozzájuk kapcsolódó cégek is lehetőségekhez jutottak.

A bizottság szerint a tervezett változtatások megakasztanák ezeket a kedvező folyamatokat, s az amúgy is nehezebb gazdasági környezetben -, amikor a külföldi beutazások visszaesését, de legalábbis stagnálását prognosztizálják - visszaesne a belföldi vendégforgalom.

Az ügyben leginkább érintett Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke, Karácsony Mihály az [origo]-nak konkrét tervek hiányában nem kívánt nyilatkozni az üdülési csekkek tervezett megadóztatásról, de a Turizmus Panorámának korábban elmondta, hogy az üdülési csekkrendszer az állam számára nem hogy veszteséget nem jelent, de pozitív szaldót eredményez. Az MNÜA számításai szerint ugyanis a tavalyi 41 milliárd forintos forgalom mellett látszólag kieső, 14-15 milliárdos adóbevétellel szembe kell állítani azokat a járulék- és adóbevételeket, amelyeket az üdülési csekkforgalom generál, beleértve a többletköltéseket is. Így máris milliárdos többletbevételnél tart a költségvetés, ráadásul az üdülési csekkek legalább 30 ezer munkahelyet tartanak életben.

Nem mellékes szempont az sem, hogy üdülési csekk nélkül, mintegy 1,8 millió felhasználó tűnne el a piacról, s lényegesen kisebb lenne a megmaradó fizetőképes, belföldi kereslet és akár az is előfordulhat, hogy nagy részük nem itthon, hanem például Horvátországban költené el a pénzét. A felmérések szerint 2008-ban a teljes csekkforgalomból 78 százalékban részesedtek a szálláshelyek, 5 százalékban pedig az utazási irodák. A MNÜA elnöke egyébként az idei évre 50 milliárd forintos üdülési csekkforgalmat prognosztizál - írja a Turizmus Panoráma.

Összeomolhat a belföldi turizmus

Egy ország idegenforgalma akkor működik egészségesen, ha a teljes forgalom nagyjából felét a belföldi turizmus biztosítja - mondta a lapnak Fekete László, a BTH Budapesti Szolgáltató Kht ügyvezetője. Az elmúlt hónapokban nem kis részben az üdülési csekkek miatt sikerült elérni, hogy a válság miatt kimaradó külföldi turistákat pótolják a hazai utazók.

A csekkek megadóztatásával a szálláshelyeknél lecsapódó, mintegy 30 milliárd forint mellet az az összeg is kiesne, amelyet a turisták a helyszínen költenek, ez pedig a teljes belföldi idegenforgalmi bevétel csaknem fele. Ezen pénzek kiesése nemcsak a szállodákra, panziókra, de a fürdőkre, éttermekre is beláthatatlan hatással lenne, s végső soron tömeges csődökre és leépítésekre lehetne számítani, ez pedig a belföldi turizmus összeomlásához vezetne.

Romániában sürgősséggel vezetik be

Mindeközben Romániában sürgősségi rendelettel vezetik be az üdülési csekkek rendszerét. A gazdasági válság idején a román kormány ezzel az intézkedéssel támogatja a belföldi turizmus fejlődését, a turizmusból élő kis- és középvállalkozásokat.

Az üdülési csekkek bevezetése a Boc-kormány válságintézkedései között szerepelt, amelyet januárban vitatott meg a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. A román kormány döntése értelmében az intézkedés kétmilliárd lejes (140 milliárd forint) költséget jelent a büdzsének, azaz a GDP 0,35 százalékát.

Szlovákiában is hasonló lépéssel próbálják fellendíteni a belföldi turizmust: mostanában terjesztik a parlament elé az üdülési csekk bevezetéséről szóló törvényt, kifejezetten a válság hatásainak enyhítésére.