A lista alapját adó vélemények azt mutatják, hogy a párizsi Eiffel torony idegesítően zsúfolt és drága, a Stonehenge egy rakás kőhalom, a New York-i Times Square pedig csak egy túl jól marketingelt forgalmas tér. Leonardo da Vinci 1503-1506 között készült remekműve, egyben leghíresebb festménye a Mona Lisa pedig egyszerűen az "ennyi az egész?" reakciót váltotta ki az angol turistákból.
A világ hét csodája között számon tartott egyiptomi piramisok is elég rossz helyezést értek el. Ez a látványosság főleg az bazársorok és az erőszakos utcai árusok miatt szerepelt rosszul.
Ugyanilyen okokból kapott negatív minősítést Barcelona több kilométer hosszú sétálóutcája, a Las Ramblas. Kellemes hely lehetne, ha az éttermek és boltok nem lennének annyira túlzsúfoltak, az utcán dolgozó bűvészek és mutatványosok produkcióinak színvonala pedig ne lenne megkérdőjelezhető. A zsebtolvajok viszont annál magasabb szinten űzik maguk mesterségét.
De a lista csúcsán szereplő Párizs egyik leghíresebb nevezetessége, az Eiffel torony is csúfos kudarcot valott ebben a megmérettetésben. Ezer megkérdezett (angol) turistának csaknem az egynegyede ítélte csalódásnak a látványt. Ők azok, akikből semmilyen hatást nem váltott ki a 322 méter magas "kékasszony" acélszoknyája.
Az Eiffel-torony vitán felül a világ egyik legismertebb nemzeti szimbóluma, amely annak idején még 1889-ben heves ellenérzéseket váltott ki a városlakókból. Egyesek üres gyertyatartónak, mások szánalmas lámpavasnak titulálták. Ma, mint a stabilitás csodája, és a komplex mérnöki tudás eredményeként tartják számon, de sokan a helyiek közül máig nem békéltek meg az "öreg hölgy" látványával.
A felmérést megrendelő Virgin Travel Insurance képviselője Felice Hardy úgy nyilatkozott, hogy ha a turisták váratlan, esetleg extrém élményeket keresnek, akkor kevesebb (el)ismert és hagyományos látványosságot kellene beiktatniuk nyaralásaikba, így kevesebb csalódás fogja érni őket.
Néhány újdonág, amelyek nem okoznak majd csalódást
Akik kerülnék a tömeget, de ugyanakkor szeretnének szemtanúi lenni valami igazán emlékezetesnek, azok keressenek fel olyan helyeket, mint Kuelap közelmúltba kiásott erődje Észak-Peruban, ami egy "igazságos versenytársa" lehetne például a zsúfolt Machu Picchu-nak délen. Kambodzsa nagy kiterjedésű dzsungeliben megbúvó templomok szintén jó tippnek tűnhetnek a válogatós britek számára csakúgy, mint a jávai Borobudur templom, ahol jó esélyük van az angoloknak, hogy az odaérkező igen kevés nemzetközi turista közül akár egyedüliként élvezhetik a látványt.
A világ legnagyobb buddhista épülete Indonéziában található, amely a buddhista tanok kőből készült fellegvára. Jáva középső részének egyik legfontosabb városától, Jogjakartától 42 km-re-északnyugatra fekszik és i. sz. 800 körül épült a Szailendra dinasztia megbízásából. A templom mellesleg az egész déli félteke legnagyobb építménye.
Kritikák és kommentek
A cikk ugyan nem említi, de fontos leszögezni: az hogy hogyan értékelünk egy látványosságot nagyban függ kulturális érzékenységünktől, iskolázottságunktól, háttérismereteinktől, pillanatnyi hangulatunktól, és egyesek szerint anyagi helyzetünktől is. A cikkben például sokan hivatkoznak az Eiffel-toronyra, ahol többek szerint aránytalanul sokba kerül, hogy fölliftezzünk, vagyis a szavazók méltatlanul drágának tartják a 6-10 eurós árat. Ettől függetlenül a párizsi Eiffel-tornyot évente sok millióan keresik fel, és a világ egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó turistalátványosságok egyike.
Ugyanez a helyzet az angliai Stonhenge-el, amit a válaszadók sok esetben csak egy "rakás kőhalomnak" láttak, mégis az odalátogató turisták közül a sokan az eddig ismert tényeken túl, még misztikus erőt is tulajdonítanak a hatalmas kőtömböknek.
A kommentezők véleményei szerint, a csalódást mi okozzunk magunknak azzal, hogy túl nagy igényekkel és elvárásokkal érkezünk a látványosságokhoz, így eshet meg az, hogy fintorogva legyintünk a Niagara vízesésre, a Colosseumra, vagy a Grand Canyonra. Várakozásainkat alulmúlja a látvány, amit korábban felkorbácsolt a televízió és az agyonpolírozott képeslapok. Mindeközben nem vesszük észre, hogy valójában páratlan, és felbecsülhetetlen értékű természeti és kulturális kincsekről beszélünk. Véleménye azonban mindenkinek lehet és az is lehet, hogy a lista eredménye valójában az angol turistákat minősíti.
Sokan az esetleges csalódás lehetőségétől sem bátortalanodnak el. Még akkor is ellátogatnak az ismert látványosságokhoz, például a Siratófalhoz, az Akropoliszhoz, az egykori Berlini Fal helyszínéhez, a Vörös-tengerhez, vagy a Mississippi deltájához, ha korábban másoktól negatív véleményt hallottak.
A magyar turistáknak rossz előérzete volt például a bolgár napos parttal kapcsolatban is, ám Burgasz, Neszebar és környéke mára mégis az egyik legkeresettebb nyaralóhely lett a magyarok körében.
A lista kritikusai végül egyetlen mondatba sűrítették közös véleményüket. Ezek szerint, a megkérdezettek ugyan megnézték, de nem látták meg a látványosságokat.
Íme a szubjektív és meglehetősen vitatható lista:
1. Eiffel-torony, Párizs, Franciaország
2. Louvre (Mona Lisa) Párizs, Franciaország
3. Times Square, New York, Egyesült Államok
4. Las Ramblas, Barcelona, Spanyolország
5. Szabadság-szobor, New York, Egyesült Államok
6. Spanyol lépcső, Róma, Olaszország
7. Fehér Ház, Washington, Egyesült Államok
8. Piramisok, Kairó, Egyiptom
9. Brandenburgi kapu, Berlin, Németország
10. Pisai ferdetorony, Pisa, Olaszország
Sz.K.