Az ember, aki nem tud Gyurcsányról

Két és fél évvel ezelőtt indult a szlovéniai Koper kikötőjéből és néhány hónap múlva ugyanide érkezik meg alig hatméteres hajójával egy földkerülő magyar hajós. Méder Áron nemrég hagyta el Omán partjait, jelenleg Jemennél tart és a Vörös-tenger felé hajózik Carina nevű vitorlásával. Se válság, se Gyurcsány, csak a szél.  

Legutóbb 2007 októberében számoltunk be arról a nem mindennapi hajós kalandról, amire egy fiatal magyar vitorlázó vállalkozott: parányi, egyébként a Genfi-tóra készült Carina típusú 19 lábas vitorlásával egyedül kerüli meg a Földet. Miután hajóját saját maga újította fel és készítette fel az útra, 2006. szeptember 24-én indult útnak Szlovénia egyetlen kikötőjéből Koperből, hogy a Földközi-tenger és Gibraltár érintésével jusson ki az Atlanti-óceánra. Ezt átszelve Barbadosnál ért át az amerikai oldalra, majd a karibi szigetek érintésével következett a rekordszámba menő átkelés a Panama-csatornán.

A hajósnak sietnie kellett, minél hamarabb át kellett kelnie a Csendes-óceánon, hiszen az útiterv szerint a hurrikán-szezont biztonságos kikötőben, lehetőleg Fidzsin szerette volna átvészelni. Ezért Tahitin, Mooreán, vagy Tongán a lehető leggyorsabban túl kellett jutnia, ami természetesen nem volt mindig egyszerű. Előfordult, hogy a hajó motorja, vagy a főakkumulátor mondta föl a szolgálatot és olyan is volt, hogy szó szerint ki kellett menteni a hajót a biztonságos vizekre, amit a helyi mentési központ hajója tett meg végül és még a Fiji Times című újság is beszámolt az esetről. A hosszabb tengeri szakaszok alatt egyébként a világ különböző pontjain élő magyar rádióamatőrökkel tartja a kapcsolatot a hajós, és a vállalkozás iránt érdeklődők is a rádióamatőrök tájékoztatásai alapján szerezhetnek információkat a hajósról.

Fidzsire végül 2007 novemberének elején érkezett meg a hajós. Itt egy hosszabb pihenő időszak következett, amit elsősorban a hajó hibáinak kijavítására használt fel. Méder Áron az útja során és a pihenőidőszakban is folyamatosan beszámolt jachtnaplójában az éppen aktuális munkálatokról, a helyi utazásairól és arról is, hogy az általa is végigjárt útvonal kifejezetten népszerű, így sokszor előfordult, hogy a Panamában megismert hajósokkal Tahitin, vagy Tongán ismét összetalálkozott. A Csendes-óceánon olyan is előfordult, hogy két magyar zászló alatt hajózó vitorlás futott össze.

A fidzsi tartózkodás a tervezettnél egy kicsivel tovább tartott, ugyanis közbejött egy nem várt lehetőség: a magyar hajós besegítő matrózként egy halászhajó fedélzetén Új-Zélandra hajózott. Szűk egyhónapos itt tartózkodás után egy nagyobb vitorlás fedélzetén jutott vissza Fidzsire, ahonnan az utolsó javítások elvégzése és egy új külmotor beszerzése után 2008. július 8-án indult tovább előbb Vanuatura, majd egy 1330 tengeri mérföldes szakasz megtételével Pápua Új-Guineába.

Ezután egy újabb óceán, ezúttal már az Indiai-óceán vizét szelve az ausztráliai Darwin, majd Bali szigete és Szingapúr következett. Ez a vidék több okból is veszélyesnek számít: gyakoriak errefelé a földrengések, amelyek akár cunamit is gerjeszthetnek. A Bali és Szingapúr közötti szakaszon épp történt is nagyobb földrengés a közelben,d e szerencsére nem adtak ki cunami riadót. A másik veszélyforrás a Szingapúr környéki vizek hatalmas hajóforgalma. A városállam kikötője a legnagyobb tengeri kikötő a világon, naponta több száz konténerhajót kezel, ráadásul egy hatalmas olajfinomító is van itt, ahová szintén több száz tankerhajó várakozik. Carina útja során többször fordult elő, hogy irányt kellett változtatni, mert a közeledő hajó nem vette észre a parányi vitorlást. A harmadik veszélyforrást a kalóztevékenység jelenti, amely bár nem ezeken a vizeken a leggyakoribb, mégiscsak fenyegeti az egyedül utazókat.

A veszélyes vizeken sikeresen áthajózva egy szingapúri megálló után a malajziai Penang és a híres thaiföldi nyaralóhely, Phuket szigete következett, ahova idén januárban érkezett meg a hajós. A szigetet egy hónap múlva hagyta el és ekkor következett az út utolsó nagy átkelés, az Indiai-óceánon előbb Sri Lankára, majd a Maldív-szigetekre. Előbbi egy hónapig, utóbbi szakasz alig nyolc napig tartott. A globális felmelegedés által fenyegetett üdülőparadicsomot elhagyva előbb Omán, majd Jemen partjait érintette Méder Áron és jelenleg a Vörös-tenger felé hajózik.

Elmondása szerint még nagyjából két-két és félhónapnyi út van hátra, mire befut a koperi kikötőbe. Útján több ezer fénykép készült és ebből, valamint a minden nap vezetett jachtnapló anyagából könyv kiadását is tervezi és nem titkolt célja, hogy másnak is kedvet csináljon az övéhez hasonló nem mindennapi, de korántsem teljesíthetetlen kalandhoz.