Egy utazási iroda miatt járnak a gépek Sármellékre

Tulajdonképpen egyetlen utazási irodának és néhány hévízi szállodának köszönhető, hogy ismét fogadhat járatokat a sármelléki Fly Balaton repülőtér. A magyarországi bejegyzésű, német tulajdonú iroda több ezer utast, a hévízi szállodák pedig mintegy 20 ezer vendégéjszakát veszítettek volna el, ha nem sikerül az összes engedély beszerzése. Az érintettek az állami segítség szükségességét emelik ki.

A több mint öthónapos kényszerszünet után szombattól ismét gépet fogadó sármelléki légi bázis újbóli elindításához és működtetéséhez közel 30 millió forintot adott össze Hévíz, Keszthely és Zalakaros önkormányzata, több hévízi szálloda, valamint a Lufthansa járatait szervező hévízi Mutsch Ungarn Reisen Kft. - mondta el a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület elnöke, Könnyid László, aki a Hotel Európa Fit vezérigazgatója is egyben.

A reptér ismételt megnyitásáért a legtöbbet egy hévízi német utazási vállalkozó, Josef Mutsch tette, aki Hévízen bejegyzett utazási irodájával nyolc éve működteti a Frankfurtból, két éve pedig a Hamburgból és Düsseldorfból érkező Lufthansa járatokat. A hévízi hotelek számára ez a három járat, továbbá a Salamon Reisen által szervezett és április végén szintén újból induló lipcsei és drezdai charter évente mintegy 200 ezer vendégéjszakát hoz, ennyit töltenek a térségben a repülővel érkező vendégek.

A Németországból 13 éve átköltözött Josef Mutsch 10 éve magyar állampolgár is, utazási irodájával évente mintegy egymilliárd forintos forgalmat bonyolít. A távirati irodának azt mondta: az idei szezonra szóló repülőjáratokról tavaly júliusban kezdett tárgyalni Európa legnagyobb légitársaságával, amellyel októberben meg is kötötte a szokásos szerződést, idén 88 járat fogadására és indítására.

A FlyBalaton korábbi menedzsmentje ezt követően jelentette be, hogy a téli időszakra leáll a reptér, januárban azonban már arról értesítették, hogy készítsen vészforgatókönyvet, mert a tavaszra tervezett újbóli megnyitás is meghiúsulhat.

Január végén már több mint ezer légiutas foglalása volt Hévíz térségére a Mutsch Ungarn Reisennek, vagyis már akkor mintegy 20 ezer vendégéjszakát veszítettek volna a hotelek, amelyekben a kúrákra érkező német vendégek átlagosan 16,5 napot töltenek. A reptér körüli bizonytalanságok miatt március közepén mindhárom tervezett járat törlésével a Lufthansa is fel akarta bontani a szerződését a hévízi utazási irodával, amit csak garanciavállalásokkal sikerült megakadályozni.

Josef Mutsch a reptér működőképességének fenntartása érdekében egyeztető tárgyalást kezdeményezett a turisztikáért is felelős Önkormányzati Minisztériummal, hogy megértesse: a régió idegenforgalma szempontjából létkérdés a repülőtér működtetése. Utazási irodájával az elmúlt hetekben közel 30 német napilapban mintegy 300 ezer euró értékű marketingkampánnyal népszerűsítette Hévízt és a Balatont, ellensúlyozva, hogy Magyarországról az utóbbi hónapokban sok negatív hír látott napvilágot a német sajtóban.

A megítélése szerint példátlan térségi összefogással sikerült végül előteremteni a pénzt az újraindításra, megszervezni minden szükséges engedély beszerzését, de még az utolsó napokban is bizonytalan volt a megnyitás. Az újrakezdéshez a hévízi szállodák konkrét felajánlásokkal is hozzájárultak, egyebek mellett a takarító személyzet biztosításával és a büfé megnyitásával.

Könnyid László mindehhez hozzátette: a légi irányításért felelős HungaroControl és a területet őrző, a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó cég nagyfokú rugalmasságot biztosított, hogy a CCA által felhalmozott tartozást átütemezzék. Arról azonban az ír többségi tulajdonú cég nem tájékoztatta hivatalosan őket sem, hogy miért is állt le a repülőtér, és valóban elszámolási problémák vannak-e az előző menedzsmenttel, amelyről csak hallomásból értesültek.

Lukács Ferenc, a reptér működtetésre ugyancsak pénzt áldozó hévízi NaturMed Hotel Carbona vezérigazgatója úgy tudja, hogy néhányan már felszámolási kérelmet nyújtottak be a CCA ellen, így a Ryanair is. Szerinte ki kell mondani, hogy egy magántársaság az állam hathatós segítsége nélkül nem tud ma Magyarországon repteret működtetni, pedig a sármelléki az egyedüli, amelyet az idegenforgalom életben tud tartani. Ehhez ők maguk még mintegy 100 ezer eurós marketing keretet is összeraktak, hogy a Balatont és térségét reklámozzák Németországban. A felszámolási eljárással kapcsolatban a repülőtér menedzsmentjének képviselője az [origio]-nak annyit mondott, hogy valóban vannak kinnlevőségek - a repülőtér tartozik például a Ryanair-nek és viszont - megindult felszámolási eljárás ugyanakkor nincs folyamatban.

Az állami segítség hiányát emelte ki Kiss Antal, a Fly Balaton kommunikációjáért felelős ügynökség vezetője is az [origo]-nak. Szerinte az egyébként dicséretes összefogásra már jóval korábban szükség lett volna, ugyanis a repülőtér önmagában nem tud működni. A jelenlegi gazdasági helyzetben azért is kellene segítenie az államnak a légibázis működését, mert a külföldi vendégek elmaradása jelentős adóbevételtől fosztaná meg Magyarországot, amely a magas áfa miatt így is versenyhátrányban van.

Kiss Antal szerint amíg a Ryanair járatai közlekedtek a Balaton partjára, a 100 ezres forgalom nagyjából 60 százalékát tették ki a külföldi vendégérkezések. Ha csak 500 eurós költéssel számolunk, ez mintegy 5-7 milliárd forintos bevételt generált a régiónak, s ebből több százmilliós adóbevétele származott az államnak. Kiss Antal szerint megoldás lenne, ha az állam a hatékonyabb marketing érdekében pénzt adna a régiót népszerűsítő reklámkampányokra, vagy akár szerződést is köthetne valamelyik nagy túraszervező céggel, például a saját légitársaságot üzemeltető TUI-val. Szintén megoldás lenne, ha a térség turisztikai szolgáltatói valamilyen adó formájában közösen fizetnék a repülőtér működtetését.

A mostani megállapodás eredményeként heti három járat érkezik majd Sármellékre (szombatonként és szerdánként), de a hét többi napján zárva tart a légibázis. A lekötött gépekkel mintegy 5-8 ezer vendég érkezik majd a Balatonhoz, akik viszont a Ryanair tipikus hétvégi utasaival szemben több napos kezeléseken vesznek részt elsősorban a magasabb kategóriájú hotelekben. Az általuk generált bevétel elérheti a 2 milliárd forintot, ez ugyanakkor még nem elegendő. A Balaton más települései és az ottani szolgáltatók ugyanis a vendégszám csökkenésére számíthatnak a kevesebb légi járat és az így elmaradó utasok miatt.