A turistákban gyakran megfogalmazódik a kérdés, hogy ha ezek a kőbe vésett fülkék (kaptárak) ember alkotta jelenségek, akkor mégis hogyan lehetséges, hogy őseink régen szabályos formákat véstek a sziklákba? A válasz egyszerű: bükk mészkőfennsíkjától délre puha riolittufa vonulat húzódik, ami könnyen formálható.
Az évszázadok során a szőlő és bortermeléstől kezdve a falvak gazdasági épületein át a lakóépületekig mindenre ezt a puha könnyen formálható követ használták és használják a mai napig, de nem hagyományos értelemben vett építőanyagként. A helyiek egyszerűen a lankákba és a domboldalakba vájják az istállókat, a gazdasági tároló helységeket, az Eger környéki borvidék híres borospincéit, sőt a barlanglakásokként ismert lakóépületeket is. A szervezett túrákat lebonyolító Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület munkatársai szerint a kő tehát egyértelműen meghatározta az egész vidék kultúráját.
A geográfusoknak nem okozott gondot, hogy a kaptárkövek korát és összetételét meghatározzák, nem így a történészeknek. Számukra a mai napig kihívás, és folyamatos kutatási terület, hogy vajon milyen céllal születhettek ezek a 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély kaptárlyukak az amúgy 15 méteres sziklatömbökön.
Egyesek szerint kultikus bálványtartó fülkék voltak, vagy pogány oltárkövek, esetleg államalapítás korabeli sírhelyek, ahol híres kapitányok földi maradványait tárolták, de mások úgy gondolják, hogy egyszerűen méhészkedésre használták őket.
Évente több ezren keresik fel ezeket a misztikus kaptárköveket a Bükkalján - mondta az [origo]-nak Havasi Norbert az egyesület irodavezetője. Ezért kezdetnek a leghasznosabb, amit tehettünk, hogy akácmentesítettük a környék több kaptárkő-csoportját és kitábláztuk a turisták számára. A legfontosabb mégis az lenne, hogy felismertessük a turistákkal a kaptárkövek védelmének szükségességét. Ezek a különleges formájú sziklaalakzatok, ugyanis nemcsak mint egyedi földtani és természeti képződmények, hanem mint érdekes kultúrtörténeti emlékek emelkednek ki a Bükkalja értékei közül- mondja Havasi.
Jelenleg Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Kács, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Sirok, Szomolya és Tard felé indulnak a kő-túra csoportok. A tapasztalatok szerint a falvak szolgáltatói szívesen együttműködnek a szervezőkkel. A turistákat megvendégelik, borral kínálják, végigvezetik a pincesorokon és bemutatják a falu nevezetességeit, ráadásul igényes falusi szálláshelyeket kínálnak.
Szomolyai kőút túra
A szomolyai kőút-túra csak egy a sok közül, de sokak szerint a legérdekesebb. A gyalogtúra Eger belvárosából indul és körülbelül 12 kilométeres. A sárga turistajelzést követve a turisták elérik a városhatárt és azegykori a téglagyár homokfalai alól folyatják a túrát. Innen hétvégi telkek és pincék közt kapaszkodnak fel a Merengőre, ahonnan szőlők között egy régi makadám utat követve érkeznek meg a Pajados kaptárkövekhez és környék árvalányhajas domboldalai alá. A pajadosi köveknél nemcsak kaptárakat, hanem komplett sziklafülkéket is láthatnak.
A kirándulók itt elhagyják a Szomolyára vezető földutat - vagyis a "Via ad Szomolyát" -és letérnek a kaptárkő-vidék talán egyik leglátványosabb kaptára felé, a Nyerges sziklavonulatához. Ennek a kaptárkő együttesnek számtalan fülke díszíti a falát, sőt, egy elmosódott sziklavéset is található rajta. Itt muszáj elidőzni. A túra a továbbiakban a szomszédos Mész-hegy felé tart. A hegy déli részén magasodó kaptárköveket is megcsodálják a csoportok, amelynek sziklakúpjába egy helységet, a nép nyelvén "betyárbújót" is faragtak.
Visszatérve a "Via ad Szomolyára", - amelynek ez a szakasza az évszázadok alatt mélyen belesüllyedt a riolittufába - a turisták ezen a mélyúton ereszkednek le a Király-rétre, ahonnan egy rövid kaptatón érik el a Csobánkai kaptárkő sziklakúpot. Innen már csak egy könnyű séta vezet Szomolyára. A falu nyugati határában, a Vén-hegy oldalában található a Bükkalja legnagyobb kaptárkő-csoportja, amelyen egy tanösvény vezet végig. A hatórás kirándulás itt Szomolyán, borkóstolással falulátogatással ér véget.
Programok a Szomolyán: Borkóstolás, fazekasház, cseresznyefesztivál
Szomolyát méltán tette híressé az itt kinemesített "szomolyai cseresznye", melynek tiszteletére minden évben, június második hétvégéjén cseresznyefesztivált rendeznek. A kőbányászat és kőfaragás elterjedése ezen a vidéken a természet adta lehetőségek ésszerű kihasználásának eredményei. A falu számtalan pincelakásainak egyikében kialakított tájház például a kirándulók szerint egyedülálló látványosság.
Noszvaj is bőven megér egy hétvégét
A bükkaljai falvak közül sokak szerint ez az egyik legtakarosabb és legbarátságosabb kistelepülés, Noszvaj, amit kaptárkő túráktól függetlenül is sokan felkeresnek. A statisztikák szerint, az ország egyik legtisztább levegőjű települése, ahol sok a fiatal család és a felújított parasztház. De laknak itt művészek, alkotók, gondolkodók, akik híres a farkaskői dombházaknál, barlanglakásokban hozták létre alkotóközösségüket, műhelyeiket, és zenetermeiket. A tájépítészet és a szobrászat mellett a zene, a festészet és az iparművészet változatos műfajai (nemezelés, üvegművesség, kerámia), valamint a helyi hagyományos kézműves mesterségek (kőkultúra, mogyoróvessző-fonás) közötti átjárások fiatal művészek bevallása szerint, sokszínűen gazdagítják az alkotótelep munkáját. A barlanglakások és az egész alkotótelep előzetes egyeztetéssel a turisták számára is látogatható.
Aki felkeresné még Noszvajon a bájos fakazettás mennyezetű késő barokk (copf) stílusban épült De la Motte kastélyt vagy a Kánya patak forrásvidékét az a Kurta Apartmanházban (Kossuth u. 82) vagy a Boróka Vendégházban (Rákóczi út 8.) egy éjszakára igazi falusi vendéglátásban részesülhet.