Gulyásverseny és pásztortalálkozó a Hortobágyon

Minden év Pünkösd szombatján vetélkedésre gyűlnek össze a hortobágyi Pusztai Állatparkban az ország különböző pontjairól érkező szürkemarha pásztorok - gulyás és bojtár-párosok, hogy a mindennapjaik részét képező feladatokban mérjék össze erejüket, tudásukat és megmutassák ünnepi viseletüket. Idén lesz állathajtás és számlálás, vízhúzás, karikás ostor és gulyásbot használat. A nagy megmérettetés május 29-én kezdődik, de a programsorozat még két napon át tart.

A Hortobágy egy olyan, a pásztorközösségek által megművelt kultúrtáj, amely az ember és a természet kétezer éves, hagyományos és kíméletes földhasználaton alapuló, harmonikus együttműködésének kiemelkedő példája. Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája nem az erdők kiirtása, hanem emberi tevékenység eredményeként jött létre, de ettől függetlenül képes volt megőrizni biológiai sokféleségét. Ez az, ami miatt a Hortobágy ma már a világörökség része és sokmillió turista célállomása.

51 ezer hektáron itt jött létre Magyarország első nemzeti parkja (1973), melynek területe napjainkra már elérte a 82 ezer hektárt. Ezzel ma az ország legnagyobb összefüggő védett területe. A Hortobágyi Nemzeti Park teljes egészében UNESCO Bioszféra Rezervátum, közel egyharmada pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, melynek védelmét a Ramsari Egyezmény biztosítja.

Errefelé (egészen pontosan hortobágyi külső legelőkön) a szilaj, vagy más néven rideg állattartás terjedt el, amelynek lényege, hogy az állatállomány télen-nyáron a legelőn tartózkodik, takarmányozásáról külön nem gondoskodnak "fedél" télen sincs a jószágok feje felett.

Napjainkban a Hortobágyi Nemzeti Park területén közel 200 pásztor foglalkozik legeltetéssel. 9 ezer darab marha, 50 ezer juh és birka és 350 db ló járja a füves pusztákat és legelőket.

A pusztai legeltető állattartás egyik legismertebb ünnepe a pünkösd, melyhez népi és egyházi vonatkozásban egyaránt színes népszokások kötődnek a mai napig. Legismertebb ezek közül a "Pünkösdi király és királyné" választás, de ez volt a jószágnézés, a pásztorok megjutalmazásának egyik jeles alkalma is.

Pásztortalálkozó

Az ország számos pontjáról érkeznek a szürkemarha pásztorok - gulyás és bojtár párosok, hogy a mindennapjaik részét képező feladatokban, például állathajtásban és állatkifogásban, mérjék össze erejüket.

A versenyt tehát idén is párosok részére írták ki, mivel a pásztorok a napi munka során is csak párban, közösen tudják megoldani a feladatokat.

A két nap folyamán a felszerelés és ruházat, illetve a kutya munkájának értékelése mellett olyan versenyszámok is lesznek, mint a vízhúzás gémeskútból, az állatszámlálás, fülszám-olvasás, gulyás-totó, karikás ostor és gulyásbot használat. Ez utóbbi lényege, hogy tíz méter távolságról kell a gulyásbottal egymás után öt darab nyúl bábukra célba dobni. A bábukat sorban, kihagyás nélkül kell megcélozni.

Az állatszámlálás során a pásztor párosoknak például egy hídon áthajtott gulya létszámát kell megállapítaniuk. Anyagulya esetében a páros egyik tagja a borjakat, a másik a felnőtt állatokat számolja.

Karikás ostor és rekord "csergetés"

A turisták egyik kedvenc versenyszáma a karikás ostoros csettintgetés, illetve az ezzel kapcsolatos versenyszámok. Idén erre május 30-án a tervek szerint 14 órakor kerül sor.

Ebben a versenyszámban minden gulyás- és bojtárversenyzőnek hat felkötött léggömböt kell ostorcsapással sorban, egymás után kipukkasztania egy perc alatt. Nehezítés, hogy az elszakadt zsinórú, elszálló lufi nem számít találatnak. Egyszerre két versenyző vetélkedik, teljesítményüket külön versenybíró számolja.

Délután az eredményhirdetés után a tervek szerint a pásztorok búcsúzóul egyszerre fognak "csergetni" a karikás ostorukkal. A szervezők számítanak a turistákra, főleg azokra, akik jól bánnak a karikás ostorral. A jelenlévők közreműködésére azért lesz fontos, hogy a négy éve felállított egyszerre csergető 81-ek rekordja megdőljön.

Pásztorételek főzőversenye

Ugyanezen a napon (Május 30) a Pusztai állatparkban lesz a pásztorétel főzőverseny. A résztvevők reggel 8-kor kezdik el a szabadtüzes sütés-főzést, mert 11:30-kor már a kész ételeket értékeli a zsűri. Idén is a Magyar Gasztronómiai Szövetség védnökségével és közreműködésével zajlik a pásztorétel főzőverseny.

A főzőeszközökről a versenyzők, a biominősítésű ételalapanyagról és a tüzelőről a rendezőség gondoskodik. A bemutatott pásztorételeket a turisták "kóstolójegy" megvásárlásával ízlelhetik meg.

A benevezett ételek között szinte biztosan lesznek hosszúlevű húsos ételek, vagyis gulyásleves, húsleves, halászlé. Hosszúlevű hús nélküli ételek, vagyis lebbencsleves, tarhonyaleves, krumplileves, gombaleves, és pásztorsültek, vagyis nyárson, rostélyon, parázsban készült fogások.

Az előző évek tapasztalati azt mutatják, hogy ezen a hétvégén legalább 15-20 féle pásztorétel lesz kóstolható: szürkemarha gulyás, szürkemarha büszkesége (here-lábszárpörkölt), birkapörkölt, ürü kecskepaprikás, mangalica pörkölt, slambuc, lebbencsleves, bivalypörkölt, báránypaprikás, farok-lábszárpörkölt, sziki csiperke pörkölt, paprikás gyöngyös, kakaspörkölt, halászlé, halpaprikás, nyárson sült borjú, bárány és mangalica.

A versenyzők igyekeznek autentikus eszközökkel, és hagyományos hozzávalókból elkészíteni az ételeket. Így nagy valószínűséggel előkerül a vaslábas, a vasbogrács vagy rézbogrács, a bográcskanál fémből vagy fából, a cseréptányér illetve a fatányér. A pásztortűz tápláló anyaga a nád, a gyékény, a vessző, fa, és a szárított marhatrágya. Fűszerként a pusztán található, vadon termő növényeket részesítik előnyben.

Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok

A programsorozat május 31-június 1-én folytatódik. Ifjúsági Díjugrató Verseny, VIII. Magyar Díjugrató derby, népies- és négyesfogatok kombinált akadályhajtása, XVII. Országos Csikósbajnokság, a magyar ló ünnepe (védett lófajták gálaműsora), Lipicai magasiskola, pónishow, slambucfőző verseny színesíti a többnapos hortobágyi rendezvényt.