A Balaton partján és a tó közvetlen környezetében - beleértve Hévízt is - jelenleg egy ötcsillagos és 28 darab négycsillagos szálloda üzemel. A tó méretéhez és kapacitásaihoz képest ez alighanem szerény mennyiség, de a balatoni szezon sajátságait figyelembe véve korántsem ennyire egyértelmű a kép.
Igaz ugyan, hogy az idei szezonban a korábbi években regisztráltaknál több magyar vendég érkezett a Balaton partjára, s bár a szezon adatai még nem állnak rendelkezésre teljes egészében, az első félévben már látszott, hogy összességében gyengébb évre számíthatnak a partmenti vendéglátók.
Az első hat hónapban a külföldi vendégérkezések száma 15, a belföldieké 10 százalékkal esett vissza. Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára szerint ez még önmagában nem is lenne baj, ha a balatoni vendégforgalom csúcsidőszaka nem lenne ennyire rövid. Közismert tény, hogy a balatoni főszezon is legjobb esetben másfél hónapig tart. Ebben az időszakban a tó környéki szállodákban a szakember szerint elfogadható - 70 százalék körüli - a foglaltság, ekkor szinte alig találni szabad szobát. A probléma a köztes időszakban van, amikor 15-20- százalékos foglaltsággal üzemelnek a hotelek.
Kell-e több szálloda?
A négycsillagos balatoni szállodák foglaltsági adatai azt mutatják, hogy idén júniusban ezek a házak 47,8 százalékos, az első hat hónapban pedig 41,6 százalékos telítettséggel üzemeltek, a meglévő kapacitás tehát ezen időszakban elegendőnek bizonyul.
Kovács István szerint a balatoni idegenforgalom fejlődésének egyik legfőbb akadálya az olyan turisztikai vonzerő hiánya, ami miatt a külföldiek számára megéri, akár Európa távolabbi vidékeiről is ideutazni. Nem elég ugyanis megépíteni a szállodákat, hiszen ez még önmagában nem jelenti azt, hogy jönnek is a turisták, vonzerőt is kell biztosítani nekik. A titkár szerint Magyarországnak ugyan vannak turisztikai értékei, de ezek nem elegendőek ahhoz, hogy egy francia, vagy egy brit turista is sok ezer kilométert ideutazzon.
A meglévő szállodai termékek - például a wellness-hotelek - nagyon hasonlóak egymáshoz, ráadásul a magyar vendégek sok esetben nem képesek megfizetni áraikat, a külföldieknek - talán a már említett Hévízen kívül - ezek nem jelentenek olyan különleges élményt, amit otthon ne kaphatnának meg. Az utóbbi években egyébként lassú, de folyamatos csökkenés figyelhető meg a külföldi vendégek számában.
Ennél fogva azok a szállodai beruházások, ahol nincs "tartalom" a fejlesztés mögött aligha számíthatnak gyors megtérülésre. Hiába építenek egy csodálatos wellness-hotelt a "semmi közepén", a nyugati turisták nem szívesen utaznak olyan helyre, ami teljesen ismeretlen számukra. Kovács István szerint óvatosabbnak kellene lenniük a befektetőknek és az sem véletlen, hogy a bankok a válságra hivatkozva leállították a hotelfinanszírozást.
Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke az [origo]-nak ugyanakkor azt mondta: az a törekvés, hogy minél több színvonalas szálláshely épüljön a tó partján. Az elnök szerint a meglévő hotelek iránt megfelelő a hazai kereslet, de tagadhatatlan, hogy a tó partján is érződik a válság.
Az elnök szerint meghatározóvá vált a belföldi vendégek száma, ami júliusban elérte a 80 százalékot, ugyanakkor összességében várhatóan visszaesést hoz az idei szezon. Nagyon hiányoztak az első félévben a szokásosnak mondható vállalati és társasági rendezvények. Tavaly kifejezetten jó volt a kereslet a minőségi négycsillagos szállodák iránt, 60-80 százalékos foglaltsággal mentek a főszezonban és Rosta Sándor szerint a jelenlegi átmeneti állapot után ismét fellendül a kereslet, éppen ezért van szükség további hotelek és szálláshelyek építésére.
A Balaton-part legnagyobb fejlesztőjének számító SCD Group kommunikációs igazgatója, Elkán Péter kérdésünkre elmondta, hogy a banki hitelstop miatt ugyan nem álltak le a cég tervei, de a bankok hitelezési gyakorlata miatt most a projektek előkészítési, tervezési fázisára koncentrálnak. Az igazgató szerint az év végére 4-5 jogerős, vagy elvi építési engedély lesz a cég birtokában, amelyek döntően kempingek és üdülőfalvak építésére szólnak. Az SCD egyébként három- négy és ötcsillagos szállodák építését is tervezi Alsóörsön, Badacsonyban, Balatonfüreden, Zamárdiban, Balatonszemesen és Zalakaroson. Elmondása szerint az SCD Balaton körüli turisztikai beruházásainak legfontosabb célja éppen a rövid nyári szezon meghosszabbítása, emellett pedig a minőségi szálláskínálat bővítése.
A kempingekben jó a szezon
A cég tulajdonában lévő Balatontourist-kempingekben egyébként úgy tűnik jó szezont zárnak. A szezon eleji változékony időjárásnak is betudhatóan július elején még 10-20 százalékos forgalomcsökkenésről adtak számot a Balatontourist kempingjei, a forgalmi adatokon azonban sokat javított a július végi, augusztus elejei kánikula. Augusztus első feléig már csupán 5 százalékkal maradt el balatoni kempingjeik forgalma az előző év hasonló időszakához képest.
A nyugati vendégek hiányát az idén a több magyar, lengyel és cseh vendég részben ellensúlyozta.Augusztus első feléig 522 ezer vendégéjszakát töltöttek a hazai és külföldi turisták a cég tóparti kempingjeiben, ez ugyan a tavalyi igen jó eredményeket nem éri el, de a tavaly előttit felülmúlja - mondta az MTI-nek polgár Tibor, a Balatontourist Zrt. vezérigazgatója.
A nyugati vendégek elmaradása nem csupán a rossz időjárás számlájára írható. A gazdasági válság miatt otthon maradó német, osztrák és holland turistákat egész Európában hiányolják. A Balatontourist kempinghálózatásba az idén eddig 10 százalékkal kevesebb német, 20 százalékkal kevesebb dán, és 33 százalékkal kevesebb holland vendég érkezett az elmúlt évi adatokhoz képest. Ugyanakkor 13 százalékkal megnőtt a belföldi turista forgalom, és 27 százalékkal több cseh, illetve 29 százalékkal több lengyel vendég érkezett.