Szíria lenne az új Dubaj

Az elmúlt évtizedekben Tunézia és Egyiptom a világ legkeresettebb turistacélpontjai lettek, nem úgy, mint a közeli Szíria, amit a nyugati híradások egy rossz imágójú, pária államnak állítottak be. A negatív visszhangokat úgy tűnik megint a turistáknak sikerül megtörnie, akik a tavalyi évben csaknem hatmillió turista volt kíváncsi az ázsiai ország páratlan történelmi és vallási látványosságaira. Szíria újabb fejlesztésekkel és kidolgozott turisztikai koncepcióval válaszol a megnövekedett igényekre.

A romlatlan Közel-Kelet. Ezzel a jelzővel illetik a turisták a XXI. századi Szíriát. A délnyugat-ázsiai köztársaság jelentős keresztény vallású, valamint kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségeivel egyesek szerint meglepően világias. Az ország lakói többségében muzulmán vallásúak, határain belül a lakosság 10 százalék, azaz körülbelül másfél millió keresztény él.

Szíria múltja igen gazdag, de hogy jövője se legyen kételyekkel teli, Dubaihoz hasonlóan igyekszik meglovagolni a turizmusban rejlő lehetőségeket. Példát vesz a dúsgazdag arab városállamról és az idegenforgalommal próbálja bebiztosítani magát, gondolva az egyre közeledő fosszilis készletek teljes kimerülésére. Igaz a szíriai olajmezők kapacitása viszonylag kicsi (naponta kb. 400 ezer hordó) napjainkban mégis az olajexportból származó bevétel számít az ország egyik fő valutaforrásának.

Az elmúlt években a legelszántabb világutazók, akik elég bátrak és kíváncsiak voltak, hogy válságövezetek közelébe merészkedjenek, Libanon és Irak után egyértelműen Szíria mellett tették le a voksaikat. A társadalom romlatlansága, a relatív jónak mondható közbiztonság, és a több ezer éves kultúra teljesen levette a lábáról az első fecskének számító turistákat. Szíria a tavalyi évben tapasztalta először, hogy erőteljesen megugrott a turistaérkezések száma. Míg Magyarországra évente körülbelül hárommillió turista érkezik, addig 2008-ban mintegy hatmillió világutazó volt kíváncsi Szíria kulturális és történelmi örökségeire.

A legérdekesebb látványosságok

Palmyra városa az ország középső részén elhelyezkedő sivatagi oázis. Ezt a települést egykori uralkodónője, Zenobia királynő tette híressé, aki egyszerre két nagyhatalom, a Római és Perzsa birodalom ellen is harcolt. Végül 272-ben a rómaiak bevették és lerombolták a várost, a királynőt pedig foglyul ejtették.

A Crac des Chevaliers egy jó állapotban fennmaradt kereszteslovag-vár, amely a világon fennmaradt egyik legjelentősebb, középkori hadiépítészeti műemlék, s hatalmas máreteinek köszönhetően a világ legnagyobbja. A vár húzódó Homsz város és a tengerpart közelében, egy 650 méter magas vulkáni kúpon helyezkedik el.

Szíriában még jó néhány látványos lovagvárat kereshetnek fel az utazók. A legszebb a Lattakia közelében fekvő Szalahaddin, illetve a Banyas közelében található Markab vár. Lattakia amúgy is kedvelt célpont, hiszen ez az ország első számú kikötője, igazi metropolisz, egyben remek tengerparti üdülőhely. Szépségét a tengerpartot őrző magas hegyek teszik még látványosabbá.

Sokan keresik fel Aleppót, az észak fővárosát, ami egyesek szerint még Damaszkusznál is idősebb település. Citadellája - amit az iszlám arab katonai építészet egyik remekműveként tartanak számon - egy hettita akropoliszra épült. Mecsetjei mellett a turisták számára legfőbb attrakció a 16 kilométer hosszú, szűk utcákból álló souk, (szuk) vagyis a bazársor.

A további kedvelt látványosság még a Sírok völgye, a Három Testvér sírkamrája, Baal temploma és a Diadalív romjai, amelyek Közel-Kelet legszebb építészeti emlékei közé tartoznak.

Óriás beruházások a turisták igényei szerint

Az utóbbi években a gazdasági liberalizáció igénye egyre erőteljesebben mutatkozott Szíriában. Még a szerényebb üzleti környezet ellenére is sok külföldi befektető gondolkodik infrastrukturális fejlesztésekben, szállodaépítésekben. Szíria turisztikai stratégiája a jövőben a nyugati turisták hatékony elérésén túl, elsősorban pont a szálláshelyek bővítésére fókuszál - írja a Reuters. A tervek szerint az elkövetkezendő három évben 40 ezer vendégággyal bővítenék a meglévő kínálatot. A legnagyobb szállodákon kívül még több youth hostelt és kempinget építenének, főleg a nagyvárosokban és tengerparti üdülőhelyeken.

Ami a turisták szerint példaértékű, hogy a nagy építkezések közepette a helyiek gondot fordítanak a régi városrészek, történelmi látványosságok megőrzésére, ugyanakkor az utazók igényekhez igazodva modern szállodakomplexumokat is tető alá hoznak. Damaszkusz óvárosi részében például a közel múltban nyitotta meg kapuit a Beit Zaman nevet viselő elegáns butik hotel, amit tulajdonképpen egy történelmi jelentőségű, gondosan helyreállított 300 éves udvarházból alakítottak ki. A turisták szerint, ha a szálló előtt az Egyenes utcán (Via Recta) a macskakövek beszélni tudnának, elmesélnék, hogyan szökött meg a városból Szent János egy kasba rejtőzve, és hogyan menetelt Saul (a későbbi Szent Pál apostol) és miként történt a Bibliában is említett híres Pál fordulás.

A felújítási munkák mellett Damaszkuszban megjelentek a legnagyobb szállodaláncok. A Mövenpick, a Kempinski és Holiday Inn, szintén fejlesztéseket tervez, csakúgy Kuvaiti Kharafi csoport, akik jelenleg egy 360 szobás szálloda terveit véglegesítik.

A Qatar Investment Authority által tulajdonolt Katari Diyar ingatlanvállalat is jelezte építési szándékát. 350 millió dolláros beruházásával a tervek szerint egy hatalmas üdülőparadicsomot húznának föl, de nem a fővárosban, hanem a mediterrán partok mentén.

Mikor érdemes utazni?

A nyár a gyakran elviselhetetlen forróság miatt nem a legjobb időpont az utazásra. Ugyanígy a tavasz sem.Ilyenkor folyton süvít a hamszín (az ötvennapos szél), s állítólag még depressziót is okoz, a távolról jövő, magaslégköri sivatagi por pedig olyan finom, hogy kidörzsöli a hajlatokat, az ujjak közét és kimosni is alig lehet ruhákból. Kora őszi időszak azonban ideális lehet egy egyhetes szíriai kiruccanáshoz, ráadásul a magyar légitársaság közvetlen járatot biztosít Budapest és Damaszkusz között, körülbelül 85 ezer forintos áron.