Croissant Monet-val

Párizsban járva lehetetlen megúszni a múzeumok garmadáját, s ahhoz, hogy ne túlcsorduló kultúrdömping legyen a vakáció, elengedhetetlen segédeszköz a francia konyha. Mit nézzünk meg, és mit kóstoljunk meg a vakáció során? Francia ételek és múzeumok nyomában.

A fények, a szerelmesek és a divat városa - de ha a bevett sablonos jelzőtúltengésen át is képesek vagyunk látni, felfedezhetjük Párizs igazi báját. Múzeumozni és nevezetességek gyorsfogyasztásába úgy érdemes belefogni, ha előtte és utána is beiktatunk egy-egy gyümölcsös sütit és egy kávét.

Első nap érdemes eltévedni a városban, s nem egyből a Louvre óriási tárlatával nyitni. A Moulin Rouge és környéke megadja a tökéletes alapérzést, de egy könnyed esti séta is meghozza a párizsi hangulatot mondjuk a Montmartre negyed utcáiban, ahol a Sacré-Coeur-ig rengeteg kis kávézóba botlunk, az utcai árusok kihagyhatatlan óriáspalacsinta készítő standjába. A Montmartre-on található egyébként Párizs utolsó szőlészete is, ahol október első vasárnapján megünneplik a szüret kezdetét. Ha valaki ilyenkor érkezik a francia fővárosba, kihagyhatatlan a program.

Az italok és a sajtok városa

A borok és a sajtok elválaszthatatlanok egymástól - ízük kölcsönösen kiegészíti egymást és megmutatja a karakteres ízeket, felerősítve egymás különlegességeit. Ajánlatos ugyanarról a tájról származó bort és sajtot együtt kóstolni.

Párizs híres jó minőségű és igen borsos áru borairól. A legolcsóbb, ha kancsóban kérjük ki - ezt mindegyik kávézóban és étteremben megtehetjük. Párizsban az összes francia bort megkóstolhatjuk - a legdrágább és legfinomabb a vörösek közül a burgundi és a bordeaux-i régióból származó, de egy otthoni vacsorához tökéletes választás egy 4-5 eurós asztali bor is. Közel a Moulin Rouge-hoz, a Montmartre utcáiban számos borszaküzlet van, ahol pár eurótól egészen a 100 eurós borokig mindent megtalálunk.

Aki Párizsban jár, nem hagyhatja ki ebéd előtt az édeskés kirt. A híres ital fehér bor és feketeribizli-likőr elegye. Ebéd után pedig a kávé mellé vagy helyett ajánlatos égetett szesszel öblíteni.

A francia konyha híres különleges sajtjairól - a tehén-, kecske- és juhtejből készült különlegességekről. A párizsi éttermekben és az erre specializálódott sajtszaküzletekben válogathatunk a kevésbé érett, puha és félpuha, Brie és Camambert sajtok között.

Barangolás a városban

Párizsban központi kérdés, hogy mikor és mit együnk. A számos étterem, édességbolt és pékség mellett elhaladva mindig ínycsiklandó illatokat érzünk. Minden egyes nevezetesség és műemlék párszáz méteres körzetében találunk egy jó éttermet, vagy pékséget. A párizsi utazásba kalkuláljuk bele az éttermek borsos árait is, hiszen egy átlagos kétfős ebéd vagy vacsora, borral együtt 50 euró alatt nem igen jön ki egy közepes árfekvésű helyen.

Az, hogy a francia konyha nem elég ízletes, igen nagy tévhit és erre elég hamar rájövünk, ha bevesszük magunkat egy étterembe. Készüljünk fel rá, hogy a legtöbb francia helyen nincsen étlap, csak egy napi és egy állandó menüs tábla, amit legtöbbször a vendéghez hoznak. Néhány helyen találunk angol nyelvű kiírást is, de ehhez nagy szerencse és kitartás szükségeltetik. Viszont a pincérek többsége ma már beszél angolul is, és szívélyesen segítenek kiigazodni az ételek között.

A reggeli a franciáknál egyfajta szertartás, a kávét kérhetjük az asztalhoz szervírozva, vagy a pultnál állva, így természetesen lényegesen olcsóbb. A kávé és a croissaint tökéletes párosítás, a franciák ráadásul olyan ízletesre készítik a péksüteményt, hogy nem kell csokisat vagy lekvárosat kérnünk, a sima croissaint is puha, omlós. Aki a reggelit otthon fogyasztja el, mindenképp vásároljon friss baguett-et, de szigorúan pékségben. Ha egy mód van rá, a reggeli előtt szaladjunk le az árushoz, ugyanis a baguett másnaposan már egészen kemény és száraz tud lenni.

Amit semmiképp nem lehet kihagyni

Legyünk bátrak, és a kis helyi éttermekbe üljünk be, ne pedig valamilyen ismert gyorséttermi lánc vagy kínai és egyéb tömegkiszolgáló hely egyikét válasszuk. Az articsókakrém pirítóssal a Notre Dame tövében igazi álom luxuskivitelben. Mikor délben odaér a turista Quasimodo monumentális épületéhez, valahogy nem érzi az erőt ahhoz, hogy beálljon a kígyózó sorokba. Kis sétával viszont kint vagyunk a szigetről, és a Notre Dame déli oldalán hangulatos francia éttermek egész sorából választhatunk. A katedrális és a Saint Chapelle katedrális kötelező program, utána viszont pihenhetünk egyet a Notre Dame hátsó kertjében, pár lépésre innen pedig megérdemeljük a 3 eurós fagyinkat a Szent Lajos szigeten.

A Szent Lajos szigetről pár perces séta a Pompidou modern épülete, közben iktassuk be a városházát, ahol a téren álló turistaponton beszerezhetünk esetleg elhagyott vagy rongyosra forgatott turista térképünk helyett egy újat, illetve érdeklődhetünk aktuális programokról és kiállításokról.

A Pompidou központ és környéke kortárs, lendületes és nagyon művész. A Pompidou jó szolgálatot tesz a turistáknak: amennyiben tudunk franciául, mozizhatunk benne, itt található a város egyik legjobb ajándékboltja, számos plakáttal és művészeti albummal, de a legfontosabb a kortárs kiállítótér, illetve az ihletet adó 20. századi művészegyéniségek. Az épületben láthatjuk Picassót, Kandinszkijt, Dalit és szemügyre vehetjük Duschamp híres WC-csészéjét is. Többórányi nézelődés után jól esik kiszellőztetni a fejünket az épület tetején, ahonnan a plexi mögül csodás kilátás nyílik a városra, jó látni innen a Sacré-Coeurt, a Notre Damot, az Eiffel tornyot, és a Pantheon tetejét.

A kortárs kultúrsokk után leheveredhetünk a Pompidou előtti macskaköveken vagy a vicces szökőkút mellett, ahol a péksütemény és a táskából előhúzott sör dominál. A teret kicsi kávéházak veszik körül, ahol ihatunk egy kir royalt vagy egy finom Pelforth sört.

Álom luxuskivitelben: Chagall és a titokzatos mosoly

Egy nap luxust igazán megérdemlünk, ha már egyszer Párizsban járunk. A Café de la Paix a párizsi operával szemben álló 19. századi épület, ahol ugyan borsos áron, de felejthetetlen kávét ihatunk. Utána célszerű átsétálni az Operába, amit 2004-ben újítottak fel, a csupa arany-és márványpompa mellett az előadótér mennyezetén Chagall kavargó fantáziája bontakozik ki. Érdekes párosítás.

A Louvre kultikus hely, mely még a legedzettebb múzeumjárókat is megizzasztja több szintes, végeláthatatlan műalkotásaival. Amennyiben azt sejtjük, hogy ezt lehetetlenség bejárni, jók a megérzéseink. A Louvre és a kígyózó sor hiedelmét meg kell döntsük, hiszen, ha szerencsés napszakot választunk, pár perc alatt kezünkben lehet a jegyünk. Viszont a múzeum több részre és több emeletre oszlik, folyosókkal, liftekkel, és csak francia nyelvű kiírásokkal, tehát még a piramisban vegyünk magunkhoz tájékoztatót, amiben megtaláljuk a múzeum szintekre és korszakokra osztott térképét, kiemelve a legfontosabb alkotásokat. A Mona Lisa óriáspátoszából nem sokat érezni a teremben, hacsak nem a dupla üvegfal, a fél tucat biztonsági ember és az óriási tömeg kavalkádja miatt mosolyog oly titokzatosan a várakozásokhoz képest visszafogott méretű arc. A Milói Vénusz, Ámor és psziché, a Sziklás Madonna felkutatása után már igazán szelektálva haladhatunk, érdeklődési kör szerint, de még így is termek garmadájával kell felvennünk a harcot.

Jó tanács: a Louvre meglátogatása előtt mindenképp vegyünk jó pár péksüteményt, ezeket a barangolás végeztével a Louvre előtti kutakban lábat lógatva elfogyaszthatjuk. A múzeumban járva ugyanis garantált, hogy megfeledkezünk az éhségről, ami távozáskor hatványozott erővel tör majd ránk. A sütemények közül híres a kis loren, mely sós vajastésztából készül, rajta húsos szalonnakockákkal. A kisek családjába tartozik még a lazacos, gombás, zöldséges kis is, érdemes kísérletezni.

Monet múzeumról múzeumra

Aki szereti az impresszionistákat, Párizsban kiélheti minden szenvedélyét. Amennyiben az Orangerie és az Orsay múzeumba egy napon látogatunk el, vásárolhatunk kombinált jegyet, így spórolva jó pár eurót. Az Orangerie-ben két ovális teremben csodálhatjuk Claude Monet vízililiomait, méghozzá hatalmas vásznakon. A múzeumot úgy tervezték, hogy a természetes megvilágításnak köszönhetően a vízililiomok minden napszakban más hangulatot tükröznek. Az alsó kiállítótérben láthatjuk többek között Picasso, Matisse és Cézanne munkáit is. A múzeum után tehetünk egy kellemes sétát a Tulieriák díszkertjében, a zöld napozóágyakon pedig megtervezhetjük a nap tovább részét.

Az Orsay minden túlzás nélkül Párizs egyik legszebb kiállítótere, a pályaudvarból múzeummá alakított hely igazi szentély az impresszionizmus kedvelőinek. Az 1848 és 1919 közötti alkotások válogatása korszakokra bontva mutatja be a Louvre-ba már nem, a Pompidou központba még nem illő korszak alkotásait. Az Orsay-ban átlagosan négy-öt órát lehet eltölteni, mindenképp hagyjunk elég időt Van Gogh, Degas, Renoir és Gauguin műveire, illetve tegyünk egy sétát a teraszon, ahonnan látszik a Szajna és a túlparti Louvre épülete. A múzeumban ugyan található egy étterem, de meglehetősen drága, a kisebb pénztárcával rendelkezők mindenképp vigyenek magukkal elemózsiát, amit az alsó szint szobrai között elfogyaszthatnak. Kiérve az Orsay-ból érdemes jobbra indulni a part mentén, majd az egyik kis utcába bekanyarodni, és valamelyik étteremben enni egy finom, puha kacsát. A magyarok többségének a kacsáról az jut eszébe, hogy csak ne legyen rágós. Nos, Párizsban percek alatt elkészítik a tökéletesen omlós kacsát, mellé francia ízléssel megkomponált friss salátát és remek köretet kapunk. Előételként pedig kóstoljuk meg a libamájpástétomot pirítóssal.

Aki az Orangerie és az Orsay múzeum után hiányolja Monet Az impresszió című képét, melyről a korszak kapta a nevét, annak mindenképp ajánljuk a Marmottan múzeumot. Bár a kastély messzebb van a centrumtól, a híres Monet képekért érdemes ellátogatni. A múzeumban 65 Monet-festményt, ezen kívül itt található a művész magángyűjteményének egy része is - válogatás Pissarro, Renoir és Alfred Sisley festményeiből. A múzeumban tilos a fényképezés, próbáljunk tehát ellenállni a kísértésnek.

Pihenni, de nem a fűben: a Luxembourg kert és Pantheon

A többnapos városnézés után, amikor már láttuk kivilágítva az Eiffel tornyot, megpróbáltunk a diadalív óriáskörforgalmán átkelni és végigandalogtunk a Champs Élysés-en, jól megérdemelten hátradőlhetünk a Luxembourg kert napozószékein.

Ideális hely megírni a képeslapokat, kigondolni, kinek mit vigyünk ajándékba, és átböngészni az útikönyvet, még mit lehetne megnézni. A Luxembourg kertből öt perc séta a Pantheon, az odavezető út kikövezve éttermekkel, kis kávézókkal, ahol délután érdemes elfogyasztani egy kávét brióssal. Csalódást ez sem fog okozni.