A Dunakanyar kapuja

A Dunakanyar egyik ékköve, a Vízivárosként is emlegetett Esztergom, mely kulturális és természeti értékeit felsorakoztatva egész hétvégén át ostromolja turistáit. A Duna fölé magasodó bazilika köré épült város pezsgő kulturális programjait fürdőzéssel, a környező hegyekben túrázással egészíthetjük ki.

Esztergom több mint 2000 éves fennállása óta volt már királyi székhely, Magyarország fővárosa, törökök és szovjetek dúlták fel, ma a sok megpróbáltatást túlélt város kulturális központ, ahol az egyházi és világi örökségek sokasága rejlik. Vonattal és távolsági busszal is remekül megközelíthető, a Nyugati pályaudvarról induló vasúti vonal a Pilis hegyes-völgyes vidékén kanyarog, ha pedig a buszozás mellett döntünk, lehetőség szerint válasszuk a 10-es út helyett a Duna menti járatot.

Leghíresebb látnivalója a város fölé magasodó bazilika, mely az ország elsőszámú temploma. Az 1856-ban felépült klasszicista bazilika, az ország legnagyobb temploma, amelynek felszentelésére írta Esztergomi Miséjét Liszt Ferenc. A Mária mennybemenetelének szentelt templom büszkesége a korábbi Szent-Adalbert dombról megőrzött 16. századi Bakócz-kápolna, valamint a kincstárban látható páratlan egyházi ötvös- és textilművészeti gyűjtemény. A bazilika mellett áll a Szent István megkoronázására emlékező, a látképben monumentálisnak tűnő szobor, a műalkotástól remek kilátás nyílik a Dunára. Innen könnyen eljuthatunk a domb alatt meghúzódó városrészhez, kanyargó macskaköves utcák és csodás kilátás közepette a híres Keresztény Múzeumnál találjuk magunkat, ahol a keresztény festészet és ikonográfia gyűjteménye fogadja az erre nyitott látogatót.

Aki elfelejtene fényképezőgépet vinni, annak külön öröm, hogy a város különböző pontjain érintő képernyős kültéri terminálokat telepítettek, a szerkezetbe szerelt kamerák pedig a bazilika irányába mutatnak, így évente számos turista készít közös képet az impozáns háttérrel, melyet a megadott elektronikus levelező címre egyből meg is kapunk.

Esztergom nagyságára emlékeztetnek a törökök által lerombolt, részben helyreállított pompás királyi vár romjai. Ma épségben láthatjuk a várkápolna kapuja fölötti hatalmas rózsaablakot, a kápolnában 15. századi freskók maradványaival találkozhatunk, a palota kettős termében lévő, az erényeket ábrázoló reneszánsz freskókat is érdemes megcsodálni, ám ide ajánlatos előzetesen bejelentkezni. A falfestmény hallomásból is ismerős lehet, ugyanis a rendbehozatal elején feltételezték, hogy Botticelli alkotásai, de a későbbi elemzések ezt elvetették. A restaurálás és a folyamatos feltárások következtében egyre egészebb képet kaphatunk a vár régi arcáról. A várszínház minden évben megrendezett nyári játékaival pezsgő programhelyszín, az udvarban sorakozó harangok letűnt korok emlékeit őrzik.

A vár alatt található az esztergomiak alagútja, a 60 méter hosszú Sötétkapu, melyre a Várhegy mesterséges lejtője miatt volt szükség. Az alagút falán lévő emléktábla az itteni 1956-os harcok során elesettekre emlékezik, a sötét átjáró egyik végén, a Várhegy tövében áll az Ószeminárium korszerű épülete. Az alagút másik tövében lévő parkolóból indul az esztergomi élet elengedhetetlen eleme, a kisvonat. A hangulatos, gőzmozdonyra emlékeztető jármű egész évben várja a vendégeket, bejárja a város főbb pontjait, de előzetes foglalás esetén saját útvonalat választhatunk, akár a szlovák túlpartra is átmehetünk vele.

A főtérre érdemes a Kis-Duna-sétányon eljutni, a Duna parti korzó száz éves platánfái, a várfal alatt meghúzódó dzsámi és a vízpart hangulata igazán megkapó. A sétányról híd vezet át az esztergomi élményfürdőhöz, az Aquasziget fürdőkomplexuma csúszdákat, kültéri melegvizes medencéket, remek spa világot és megannyi kényeztető kezelést nyújt. Akit a mártózás helyett vizeink története érdekel, az ellátogathat a Duna Múzeumba, itt megtaláljuk a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeit.

A város felújított főterének ékköve az Obermayer-ház, a mai polgármesteri hivatal rokokó épülete önmagában is magával ragadó, a körülötte fekvő szökőkutakkal, egyedi hangulatot keltő szobrokkal és a tér műemléképületeinek sajátos atmoszférájával azonban tökéletes az összhang. A város további fontos nevezetessége még a régi zsinagóga, a mór stílusú zsidó templomban ma a Technika Háza működik. Esztergomban érdemes megtekinteni még a Babits emlékházat, a művész 1924-ben vásárolta a kis tornácos házat az Előhegyen. Itteni életéről mesélnek régi bútorai, fényképek és festmények idézik az esztergomi nyarakat, a legendás autogramfal pedig a neves barátok és látogatók kézjegyét őrzi. A ház az útviszonyok miatt autóval csak nehezen megközelíthető, érdemes helyette felsétálni.

Esztergomból a Mária Valéria hídon juthatunk át Párkányba, a hidat 1944-ben robbantották fel, a 2001-es újjáépítés az újbóli, békés átjárhatóság szimbóluma. A szlovák településre nem csak a jó sörök és nagy adag sztrapacska miatt érdemes ellátogatni, a szomszéd partról csodás panoráma nyílik Esztergomra és az azt őrző bazilikára.

Esztergom környéke túrázásra is remek, a pilisi természetjárók kedvenc helyei könnyen elérhetők a városból. A közeli dömösi romok, Visegrád vára és bobpályája, illetve a Rám-szakadék kihívásai mellett érdemes felfedezni a 400 méteres magasságban fekvő Vaskaput is. Az Esztergom óvárosától keletre fekvő csúcs népszerű kirándulóhely, a hegy nyugati oldalát pincék és villák, keleti oldalát kisebb csúcsok tarkítják. A hegycsúcson kétszintes menedékház várja a látogatókat.

Esztergom-kertváros mellett, a Kis-Strázsa hegy lábánál kezdődik a Pilis nyugati vége, a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A dorogi elkerülő útról nyílik az Esztergomi Bemutatóközpont, ahol előzetes bejelentkezést követően megismerhetjük a pilis jellegzetes állat-és növényvilágát, utána pedig túrázhatunk az érintetlen természetben. A hegy tetején álló kilátó pazar panorámája és a szabadon látogatható tanösvény a természetjárók igazi csemegéje.

M.D.