Gorsium
Sokak számára ismerős lehet a név, hiszen az M7-en haladva korábban a Tác-Gorsium, napjainkban a Szabadbattyán-Gorsium feliratú tábla mellett haladhatunk el a Balatonra menet. Igaz, többnyire csak egy pillantást vetünk a táblára és már ott sem vagyunk. Pedig megéri egy rövid kitérőt tenni, vagy akár kiránduló célpontnak is választani az egykori római kori várost, amely ma látványos szabadtéri múzeum. A régészeti park tulajdonképpen egy ásatási terület, ahol 1958-tól folytatnak ásatásokat. A feltárás során egy IV. századi városrészt sikerült beazonosítani. Korabeli palota, laktanya, középületek, fürdők, valamint a város utcáinak maradványa között sétálhatunk. Későbbi ásatások során megállapították, hogy a feltárt város alatt két további korszak maradványai találhatók, egészen az I. századig visszamenőleg.
A régészeti park bejárása nagyjából egy órás programot jelent. Az épületekről, feltárt leletekről részletes ismertetőket olvashatunk a séta alatt. A belépőjegy 800 forintba a családi jegy 1800 forintba kerül. A téli időszakban 10 órától sötétedésig látogathatjuk a parkot.
Martonvásár, Brunszvik-kastély
Ugyancsak az M7-esről letérve találhatunk rá a Brunszvik-kastélyra Martonvásáron. A gyönyörű kastélyt és a hozzá tartozó területet Brunszvik Antal - akárcsak a grófi kinevezést - Mária Teréziától kapta. A martonvásári birtokon az 1700-as évek végén kezdett építkezni, a kastély jelenlegi formáját az utolsó, 1830-ban bekövetkezett átépítés során nyerte el. A gróf és később fia virágzó gazdaságot üzemeltetett a környéken, a kastély körül pedig a mai napig is az ország egyik legszebb kastélyparkját alakították ki.
A kastély nevezetessége, hogy sok időt töltött itt Beethoven, aki igen jó kapcsolatot ápolt a Brunszvik családdal. A kastély parkjában lévő szabadtéri színpadon több alkalommal játszanak Beethoven darabokat. Ugyancsak a zeneszerzőnek állít emléket a kastélyban kialakított emlékmúzeum is.
A Brunszvik család után is neves tulajdonosa lett a kastélynak, hiszen Dréher Antal sörgyárosé lett a birtok. A kastély keddtől vasárnapig naponta 10-12, illetve 14-16 óráig, a kastélypark minden nap 10-18 óráig látogatható.
Ráckeve, Boldogasszony szerb templom
A Csepel-sziget leghangulatosabb kisvárosa Ráckeve. Itt található az ország egyetlen gótikus stílusú szerb temploma, amelynek részei különböző időkben épültek. 1487-ban készült el a templom, a két oldalkápolna XVI. századi, míg a legjellegzetesebb rész, a gótikus harangtorony 1758-ra készült el. A templom falait Jézus életét ábrázoló freskók díszítik. A templomot a város nyugati felében, a Viola utcában találjuk. A környéken, szűk utcákon, földszintes falusi házak között hangulatos sétát tehetünk.
Komáromi Erődrendszer
A Komárom környéki erődök egykoron igen fontos szerepet játszottak a magyar történelmi események alakulásában, azonban nem tekinthetőek annyira népszerű látványosságnak. Ebben szerepet játszik, hogy sokáig nemhogy turisztikai látványosságként nem szolgáltak, de még a közelébe sem mehettek civilek, szovjet laktanyaként, illetve fegyverraktárként működtek. A kilencvenes évektől indult meg a fejlődés, illetve a turisztikai hasznosítás. Szerencsére az erőd komplexumból a magyar területen lévő erődök viszonylag jó állapotban maradtak fent.
Napjainkban a Monsotori erődben a Hadtörténeti Múzeum állandó kiállítása (Várak, erődök, Vitézek), illetve a Kenyér Múzeum tekinthető meg. A Monsotori erőd egész évben, az Igmándi erőd tavasztól-őszig, a Csillag erőd szintén tavasztól-őszig, de csak hétvégenként látogatható. A belépőjegy árak mérsékeltek: egy felnőtt jegy 900 forint, családi jegy (2 felnőtt, 2-3 gyermek) 1800 forintba kerül.
Réka-vár, Óbánya
A főváros környékét elhagyva Pécs felé vesszük az irányt. Az idei évben Pécs meghatározó szerepet tölt be az ország idegenforgalmi és kulturális életében, hiszen Európa Kulturális Fővárosa. A kicsinosított városban egymást érik a programok, rendezvények, de Pécs környékén is találunk eldugottabb, csendesebb helyet. A várostól 20 kilométerre fekszik Óbánya és a kis falutól nem messze találjuk a Réka-vár romjait, melynek igen érdekes története van. Egyes történelmi és kevésbé hiteles népi források szerint itt született és egy ideig itt élt Skóciai Szent Margit, aki később, mint a skót király felesége sokat tett a skót állam kialakulásáért.
Vasbordájú Edmond angol király halála után (1016) két kisfiát Szent István udvarába menekítették. Egyikükhöz, Edwardhoz első királyunk feleségül adta Ágnes nevű lányát, és birtokot adományozott nekik. A család 1059-ig, Angliába való visszatéréséig a Rékavárban élt, és itt született Margit nevű lányuk, aki később III. Malcolm nevű skót király felesége lett, és sokat tett a skót állam kialakulásáért, a katolikus vallás elterjesztéséért. 1251-ben avatták szentté, a neki szentelt kápolna az Edinburgh-i vár legrégibb része. A kápolna kis faoltárán mindig piros-fehér-zöld színű virág díszeleg Szent Margit tiszteletére.
A vár pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy véletlen tűzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a mohácsi csata után, mert ezt követoen már nem említik. A Rékavár maradványai közül ma már csak az öregtorony alapjait, a várfal és a védőárkok maradványait találhatjuk, amelyeket 1963-ban végzett feltáró ásatások során tártak fel.
Óbányára Budapestről előbb az M6-os autópályán, majd ennek folytatásaként a 6-os úton juthatunk el. A településre a főút mentén fekvő Mecseknádasdnál kell lehajtani. Óbányán több vendégház, kulcsos ház, egy holland házaspár által üzemeltetett kemping és panzió is található. Mecseknádasd és Óbánya között a műút jobb oldalán az Aranypatkó lovaspanzió kifejezetten színvonalas szolgáltatásokkal és lovaglási lehetőséggel várja a vendégeket.
Majki remeteség
Utolsó állomásunk az Európa szerte egyedülálló Majki remeteség. Az Oroszlány külterületén fekvő műemlék együttes tizenhét remetelakból, templomtoronyból és kolostorból áll. A jó állapotban fennmaradt épületek mellett a környezet is csodálatos. A csendet, békét kedvelő látogatóknak igazi feltöltődés az itt eltöltött idő. Érdekes élmény a némaságot fogadó kamalduli szerzetesek életének, mindennapjainak megismerése.
A kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta előírt kötelező imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak a szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett. A rend 1782-es feloszlatásáig éltek Majkon szerzetesek. Az ezt követő évek igen mozgalmasra sikerültek, többféle céllal hasznosították az épületeket. Az 1800-as években posztógyár és vadászkastély, az 1900-as években iskola, bányászlak, de még katonai fogda is működött a létesítményben.
Az 1990-es évektől tekinthető turisztikai látványosságnak. Napjainkban már a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezeli. A nyári hónapokban több már hagyományosnak nevezhető rendezvényt is tartanak Majkon, de a csöndesebb, nyugodtabb hónapokban talán még nagyobb élményt nyújt.