Gejzírséták a Bükkben

A Bükki Nemzeti Park legérdekesebb természeti jelenségei az időszakos karsztforrások, amelyek a hóolvadással egy időben, ezekben a hetekben léptek működésbe. A karsztvíz sokszor hatalmas robajjal és meglepően nagy vízhozammal, gejzírszerűen tör a felszínre. A Vöröskő, a Fekete-len és az Imókő a lassú olvadásnak köszönhetően még legalább egy hónapig tetszeleg a kirándulóknak.

A Bükki Nemzeti Park az ország egyedülálló tájegysége, amely minden évszakban tartogat valamit a kirándulók számára. Míg nyáron a barlangokat, ősszel a lombhullást csodálják a turisták, a tavaszi szezon egyértelműen az időszakos karsztforrásoké. Ilyenkor egy csapadékosabb telet követően megtelnek a források vízgyűjtőtői, és ölnyi vastagságban törnek a hegy mélyéből a felszínre. Vízhozamuk nemritkán eléri a másodpercenkénti 180-200 litert is. A Bükk-fennsík kilencszáz méter magasra nyúló mészkőplatójának déli, délnyugati pereme alatt, négy-ötszáz méteres tengerszint feletti magasságban három jelentősebb időszakos karsztforrás fakad, melyek a térség legérdekesebb természeti jelenségei közé tartoznak.

Jön az Imó!

Ezzel ijesztgetik a helyiek a falubeli gyerekeket, akik robajló hangja miatt erdei szörnynek képzelik az Imókői időszakos karsztforrást. A Lök-völgy felső végén Imókő hatalmas sziklafalának tövéből derékvastagságban tör elő a karsztvíz. Ugyanitt nyílik az Imókői-forrásbarlang, amelynek több ágra szakadó, befelé szűkülő járatrendszerét már összesen 70 méter hosszúságban feltárták. A barlangüreg az év nagy részében száraz, de a tavaszi hóolvadások idején gejzírszerűen löki ki a vizet. A kutatók szerint innen ered a Lök-völgy elnevezés is.

Vöröskői-alsó forrás

A Vöröskői forrásokat Eger belvárosától alig 10 kilométerre található Felsőtárkányból közelíthetjük meg a legkönnyebben. A Vöröskőnek alsó (460 méter) és felső (500 méter) forrása is ismert. Az egyik a falu északi végében, a másik Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút végállomásától induló erdei tanösvényen, a nemzeti park területén található, az alsótól mintegy 8 kilométerre. Ez utóbbi igen látványosan, gejzírszerűen csaknem 2 méter magasra tör föl. A Vöröskői-alsó forrás a hóolvadás következtében már február végén megindult és vízhozama idén március 16-án napi ötezer köbméter volt, ami megfelel Eger félnapi vízfogyasztásának. A forrásvíz iható, tiszta jéghideg karsztvíz.

Fekete-leni időszakos karsztforrás

A Fekete len (440 m) kevéssé ismert forrás, sokáig térképen se volt jelölve. A Hereg-rét alatt húzódik a völgyben, de a turisták jobban teszik, ha a fülük után mennek. Nincs olyan jól kitáblázva, mint a többi karsztforrás. A turisták sokszor gyorsabbak, mint a nemzeti park munkatársai és előfordul, hogy ők tisztítják meg a forrás környékét a faágaktól és az avartól.

A Lök-völgyi forrás

A Fekete-len felé futó mellékvölgyében szinte a semmiből, a hegyoldalból bukkan elő. Sokan érdeklődnek a Lök-völgyi barlag után is ahol medve, oroszlán és hiéna csontokat is találtak a régészek. Ha egy túra keretében szeretnénk "felfűzni" a három karsztforrást, akkor ideális kiindulópontunk az Eger - Lillafüred műúton található Tamás kútja. Innen elindulva a Fekete len-Lök völgy-Imókő-Toldi kunyhó-Vöröskő forrás-Vöröskő völgy-Varró ház-Felsőtárkány útvonal mindössze 15 kilométer.

Általában április végével a források vízhozama lecsökken, később leáll, majd nyár elejére teljesen elapad.Szakértők szerint a lassú olvadásnak köszönhetően a források még legalább egy hónapig aktívak lesznek. Bőséges nyár eleji esők után azonban újra feltörhetnek. "Megindulásukat" tompa morgás előzi meg.