Megmenekült a sármelléki repülőtér

Ötven plusz ötven évre az SCD csoporthoz tartozó FB Airport Kft. vette bérbe és üzemelteti a sármelléki nemzetközi repülőteret, miután a társaság a mai napon megkötötte a tranzakcióról szóló megállapodást a tulajdonos sármelléki és zalavári önkormányzatokkal. A hatósági engedélyek megszerzését, illetve a márciusra tervezett sikeres próbarepülést követően április elsején fogadhatja Sármellék az első nemzetközi járatot.

A Fly Balaton repülőtér hasznosítására kiírt nyilvános pályázaton az SCD csoporthoz tartozó FB Airport Kft. tette a legjobb ajánlatot. Az FB Airport az elmúlt év végén eszközbérleti szerződést kötött a felszámolás alatt lévő, a repteret korábban üzemeltető társasággal, így minden szükséges feltétellel, eszköz- és ingatlanvagyonnal rendelkezik a sármelléki repülőtér üzemeltetéséhez. A megállapodás értelmében a repülőteret üzemeltető társaság 6 millió forintos, fix összegű éves alapdíjat, továbbá forgalmához kötött prémiumot fizet a tulajdonos önkormányzatoknak - derül ki a cég közleményéből.

Az SCD társaság úgy számol, hogy a repülőtér működtetése és fenntartása évente félmilliárd forint befektetést igényel majd az SCD részéről. A társaság becslései szerint a sármelléki repülőtér legkorábban 2012-ben hozhatja vissza a 2008-ban regisztrált, közel 150 ezres utaslétszámot és csak középtávon várható, hogy a forgalom eléri a nullszaldós működéshez szükséges mértéket.

Az SCD csoport a repülőtér körül fekvő, további 200 hektáros terület hasznosítási pályázatát is elnyerte. A társaság a földterület kármentesítését követően a légikikötő működéséhez illeszkedő fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az egykori szovjet laktanya területének bérletéről szóló szerződést a felek a következő hetekben írják alá, amelynek értelmében az SCD csoport több év alatt összesen 1 milliárd forintot fizet a sármelléki és zalavári önkormányzatoknak.

A tulajdonos önkormányzatok részéről Szabó Vendel Sármellék és Berkenyés István Zalavár polgármesteri elmondták, hogy a repülőtér működése létkérdés, hiszen a környéken élők számára kevés más munkalehetőség van, emellett a települések gazdálkodásában rövid idő alatt jelentős tétellé válhat az ingatlanok bérbeadásból származó bevétel.