Kéktúrázók a Balaton-felvidéken

Esős, vagy hűvösebb időben ideális program lehet a  a Balaton-felvidékre kalauzolnak mindeket. Ezt a területet sokan az ország egyik legszebb vidékének tartják, s a Kéktúra 4. és 5. szakaszát végigjárva mi is megbizonyosodhatunk erről. A két túra teljes hossza közel negyvennégy kilométer. Nem hosszú szakaszok ezek, viszont bővelkednek látnivalókban, érdekességekben.

Keszthelyről indulunk tovább, hogy egy rövid séta után Gyenesdiásra érjünk. Bár az itt található Festetics-kilátó nem esik a túra közvetlen útjába, érdemes rövid kitérőt tennünk. A kilátó a Kerek-hegy legmagasabb pontján áll. Legfelső emeletére felkapaszkodva gyönyörű kilátásban lehet részünk. Keleti irányban a Keszthelyi-öböl, nyugatra a Zalai-dombság, délre a Somogyi-dombság terül el. Tiszta időben észak-nyugaton az Alpok, délen a Mecsek vonulatai is láthatóak.

A kilátóból visszatérve a kék jelzésre, az első pecsételő hely, Vállus felé indulunk. A pecsételést követően a falut elhagyva, a Láz tető oldalában visz tovább utunk. Hamarosan elérjük a Kő-orr meredek emelkedőjét. A jelzések nem visznek fel teljesen a tetőre, de útközben több helyről ismét szép kilátásban lehet részünk a Tapolcai-medencére és a Tanúhegyekre. Ezen a szakaszon gyakran vezet az út rendezett szőlős kertek, présházak között. Innen már lefelé visz az út tovább, egészen Lesenceistvándig, ahol újabb pecsétet szerezhetünk. A kis településről végig aszfalt úton haladva, hét kilométer után érünk el Tapolcára, a 4. túra végállomására. Tapolcán a vasútállomáson pecsételhetünk.

Tapolca fő nevezetessége a Malom-tó. A Tapolca-patak felduzzasztásával létrejött tó, ma a város kedvelt kirándulóhelye. Nevének megfelelően régi malomépületet (ma vendéglőként működik) és felújított malomkereket is láthatunk itt. A tó partján, kőfalra épült házak egyedi, kicsit olaszos, mediterrán hangulatot árasztanak. A tó mellett a felduzzasztott Tapolca-patak partján is rendezett sétány várja a kirándulókat. A város másik érdekessége a Tavasbarlang. A víz által kialakított barlangrendszer négy kilométer hosszú, ebből több mint a fele (2,5 kilométer) látogatható. A felszínről 75 lépcsőfok vezet a barlangokhoz, ahol kis csónakokkal közlekedhetünk a különböző termek között.

De térjünk vissza a kék jelzésre, ami az egykori várra épült iskolától nem messze hagyja el a várost, és a Szent György-hegy felé halad. A 415 méter magas hegy az oldalában álló bazaltoszlopokról (bazaltorgonákról) ismert országszerte. Az oszlopok vulkáni tevékenység hatására alakultak ki, a kitörő láva formálta a hatalmas oszlopokat. Az oszlopok mellett vezető lépcsősoron érdemes felmenni, mert egyrészt szép a kilátás, másrészt az oszlopok felülről is érdekes látványt nyújtanak. Aki további látványra vágyik egy másik kitérővel a Szent György-hegy csúcsára is felkapaszkodhat, a környéken szinte már megszokottá vált remek kilátásért.

A Szent György-hegyről lefelé ereszkedve, Szigliget felé vesszük az irányt. Egy kellemes, kilenc kilométeres séta után érjük el a települést. Mielőtt beérnénk Szigligetre egy kis utcán kapaszkodhatunk fel a várhoz. A pénztárnál pecsételnünk is kell, majd egy újabb emelkedő után érünk fel a Felsővárhoz.

A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. A vár legrégebbi része az öregtorony, amely délen, a legmagasabb ponton áll. A 14-15. században bővítették az alsóvárat, 1531-1540 között Török Bálint építtette. A szigligeti vár végvárként védte a Balaton vonalát a török háborúk alatt. A XVII. századig többször átalakították. A 17. század végén villámcsapástól leégett. Csak ismételni tudjuk magunkat, a várból is gyönyörű a kilátás.

A várból leereszkedünk a falu központjába, ahonnan már csak három kilométernyire található a badacsonytördemici vasútállomás, ami az ötödik túra végállomása.