Gyanús, ha nincs mesekönyv - utaskísérők az emberkereskedők ellen

Naponta több millió gyerek és nő utazik a nemzetközi járatok fedélzetén, akik bár átlagos utasnak látszanak, meglehet, hogy emberkereskedők áldozatai. A légiutaskísérők az első, és egyben az egyik legfontosabb láncszemei az emberkereskedelem elleni küzdelemnek. Az évente 30 milliárd dolláros forgalmat bonyolító világméretű hálózatok szakértők szerint akár be is bukhatnak. Az utaskísérők ugyanis 20-30 éves rutinjukat használva mostantól kíméletlenül jelentenek minden gyanús esetet.

Az American Airlines (AA) légi személyzetének kezdeményezésére diskurzus kezdődött az emberkereskedelemmel kapcsolatban. Társaság utaskísérői egymást és más társaságok alkalmazottait is oktatják arról, hogy miként lehetséges felismerni az emberkereskedőket a belföldi és nemzetközi járatokon. A tanórákon arról is szó esik, hogy az utasok eddig ismert viselkedési szokásai hogyan függhetnek össze az emberkereskedelemmel, és hogy melyek azok a jelek és reakciók, amelyek alapján jó okkal feltételezhető valakiről, hogy emberkereskedők áldozata.

Nem kell azonban egyből a legrosszabbra gondolni, ha egy gyerek nem beszél a kísérőjéhez a fedélzeten - mondják a stewardess-ek -, ám ha egy nyolcórás út alatt a felnőtt kísérő nem tudja, vagy nem is akarja kiengesztelni a gyereket, az már gyanús lehet. A gyerek valószínűleg nincs rokoni kapcsolatban az illetővel és okkal mérges rá.

Sandra Fiorini az AA utaskísérője és a program megalkotója szerint, az utaskísérők ébersége a legkülönbözőbb bűncselekmények leleplezésében már korábban is komoly segítséget nyújtott a hatóságoknak.

Emberismeret: minden apró gesztust képesek kódolni

A legtöbb bűnöző azt hiszi, hogy egy 300 utassal közlekedő transzatlanti járaton jól elrejtőzhet, illetve ha már a határon egyszer átjutott, a gépen nem történhet semmi baj. Azt is gondolják, hogy felszállást követően az utaskísérők számára a sok utas egy nagy masszává válik, és hogy mindenki arca összemosódik.

A stewardess-ek szerint ez azonban óriási tévedés. Az utaskísérők, főleg a 20-25 éve szolgáló idősebb generáció tagjai tökéletesen tisztában vannak nemcsak az egyes nemzetek jellegzetes fogyasztási szokásaival, de bizonyos viselkedésmintákkal is. Az emberek magaviselete sokat elárul a pillanatnyi hangulatukról, jellemükről, sőt akár a státuszukról vagy az anyagi helyzetükről is. A mozdulatokból például meg tudják állapítani, hogy mennyire rutinos repülő az illető, de a kávéfogyasztástól a nyelvhasználaton át a szorongásig szinte mindent, a legapróbb jeleket is képesek kódolni.

Ha például egy utas azt állítja, hogy gyakran repül a gyermekével annak édesanyához, de nem ismeri a fedélzeten bevett szokásokat, (nem tudja, hogy hogyan nyílik a toalett ajtaja, nem tudja egyedül bekapcsolni a biztonsági övet) a személyzet számára nyilvánvaló, hogy az illető hazudik. A megfigyelés ezen a ponton kezdődik.

Az utasok is szólhatnak, ha furcsállnak valamit

Gyanús lehet, ha egy idősödő férfi olyan kislánnyal vagy kisfiúval utazik, aki nem beszél hozzá, és nem is mosolyog rá, illetve kettejük között semmilyen kontaktus nincs. Feltűnő, ha egy tinédzser nem beszél angolul, jóllehet a kísérője igen. Árulkodó jel lehet továbbá, ha egy tinédzser egész úton kerüli a szemkontaktust. Ugyancsak gyanússá válhat, ha egy gyerek láthatóan nincs felkészítve az útra: se kispárna, se játék, se mesekönyv nincs nála. A legutóbb lebukott embercsempészettel vádolt 18 éves fiatalember például egy újszülött csecsemővel utazott - meséli Sandra Fiorini az American Airlines utaskísérője.

Édesanya és feleség nélkül, egy alig pár napos kisdeddel egy 8 órás repülőútra vállalkozni úgy, hogy mindössze egy cumisüveg és két darab, felső zsebbe gyűrt pelenka áll rendelkezésre, finom szólva is aggályos - mondta Fiorini.

Azok a fiatal apukák, akik csecsemővel vagy karon ülő kisgyermekkel utaznak, de nem kérnek, sőt, inkább visszautasítanak minden segítséget, legyen szó akár tejmelegítésről, vagy pelenkacseréről felettébb gyanússá válhatnak. Az utaskísérők a landolásig csak további megfigyelés alatt tarthatják a gyanús személyeket, egyéb lehetőségük nincs.

Jelenleg csaknem 20 ezer utaskísérő figyel

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a szervezett bűnözés második legnagyobb és legjövedelmezőbb iparága az emberkereskedelem. A kereskedők kapcsolatai sokszor szövevényesebbek és dinamikusabban fejlődnek, mint a kábítószer kereskedőké. Ez a fajta bűnszervezeti tevékenység becslések szerint évente 32 milliárd dolláros forgalmat bonyolít - írja a VOA.

A bajbajutottak segítésével foglalkozó nonprofit szervezetek egyelőre alulról építkeznek. Befolyásos személyeken, így képviselőkön, nagyköveteken és FBI alkalmazottakon keresztül igyekeznek eszköztámogatást szerezni és kölcsönös együttműködésre sarkallni a törvényalkotókat.

Cikkajánló

Két emberig olcsóbb a vonat az autónál		Mindig van olcsóbb utazás		Fapados Róma négyezerért - repjegy körkép őszre

Szakértők szerint, a szervezetten összedolgozó utaskísérők, már kisebb fajta hadsereggel rendelkeznek az Egyesült Államokban. Eddig 19 ezren csatlakoztak az emberkereskedelem ellen küzdő Blue Lightning akcióhoz.

Az akció lényege, hogy a határőrséggel közösen létrehozott segélyvonalukat az utaskísérők már a repülés közben, a fedélzetről hívhatják, és azonnal jelenthetik a gyanús eseteket. A rendőrség pedig a reptéren a kapuknál máris ellenőrizheti a gyanúban keveredett személyeket. A segélyhívó abban is különbözik a többi hasonló hívószámtól, hogy a bajbajutottak üzenethagyás és géphang helyett rögtön kapcsolatba léphetnek egy operátorral.

A Blue Lightning vezető utaskísérői azon túl, hogy hívószámmal ellátott kék karkötőket osztogatnak a reptereken, most arra készülnek, hogy mozgósítják az amerikai törvényhozókat és a hálózatukat kiszélesítve, külföldi légitársaságok utaskísérőit is kiképzik.