Az ország legszebb természeti látnivalójának megtalálására kiírt versenyünket a Megyer-hegyi tengerszem nyerte meg, a játék következő részében az ország legszebb épített emlékeit keressük. Ez lehet bármi, ember által tervezett és épített épület, vár, templom, híd vagy akár egy alagút, vasúti viadukt, vagy autópályahíd is.
A játék ugyan csak márciusban indul, de az olvasóink által eddig javasolt épületek közül az indulásig bemutatunk néhányat az ismertek és a kevésbé ismertek közül egyaránt. Arra kérjük olvasóinkat, hogy ha egy épületet, szobrot, műtárgyat valamilyen okból érdekesnek és kiemelkedőnek találnak, küldjék el az épület nevét az utazas@origo.hu címre, és lehetőség szerint csatoljanak fényképet is a levélhez.
Az alábbiakban bemutatunk néhány jelöltet azok közül, amelyeket olvasóink ajánlottak, és amelyek közül bármelyik az ország hét épített csodája közé kerülhet.
A monostori erőd
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos helyszíne volt Komárom. A komáromi vár ostroma 1848 decemberében kezdődött, és a világosi fegyverletétel után másfél hónappal, 1849. szeptember 27-én, a vár önkéntes átadásakor ért véget. Komárom védői tették le utolsónak a fegyvert a '48-49-es európai forradalmi hullám harcosai közül. Ez idő alatt három nagy csata zajlott Komáromban és a környező településeken. Ezek közül a második komáromi csata a szabadságharc legvéresebb csatája volt, amelynek során 2300-an vesztették életüket. A komáromi erődrendszer a szabadságharc után is fontos szerepet töltött be, egészen a XX. század közepéig. Az erődrendszer jelenleg Szlovákiához tartozó része (az Öregvár) elhanyagolt állapotban van. A magyar részen található létesítmények közül a Monostori erőd a legjelentősebb. Az erőd Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, területén több állandó kiállítást találhatunk (Várak, korok, katonák és az egyedülálló kenyérmúzeum). Az erődrendszer további két erődje a Csillagerőd és az Igmándi erőd is jó állapotban maradt fent.
Majki remeteség
Az első szerzetesek (hárman) 1735-ben érkeztek Majkra, és az építkezés miatt ideiglenesen a vértessomlói Mária-kápolna mellett laktak. Letelepülési engedélyüket csak később, 1738-ban kapták meg.
A némaságot fogadott szerzetesek a bencésektől szigorúbb aszkétikus rend szerint éltek. Külön-külön elmélkedtek kis cellaházaikban, tudományokkal és művészetekkel foglalkoztak. Minden házhoz a házakkal megegyező méretű külön kiskert tartozott, ahol a remeték gyógy-, és fűszernövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket termeltek. A termények egy részét a remeteség területén található gyógyszertárban dolgozták fel. A rend önfenntartó volt, földművelésből és jótékonysági adományokból élt.
A Remeteség Franz Anton Pilgram tervei alapján készült, 1733-1782-ig, amikor II. József megszüntette a rendet. Eddig a tervezett 20 remetelakból 17 készült el, a templom állt és működött már, de a konvent épületében, bár kívülről befejezték, a belső munkálatokból még sok minden hátra volt.
A Rem.eteség 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (2007-ig Műemlékek Állami Gondnoksága) vagyonkezelésében van. 2004-ben elkezdődött a kolostort körülvevő park régészeti kutatása.
Jáki templom
A templom a magyarországi román stílusú építészet legismertebb emléke, a hazai monostori építészet egyedülálló épségben fennmaradt példája. Az egykori jáki bencés apátság bazilikáját 1220 körül alapíthatták, és 1256-ban szentelték fel Szent György tiszteletére. A bazilikát az évszázadok során többször átépítették, amit az építményen látható szabálytalanságok jeleznek.
A jáki templom története viharos: tűzvész, hatalmas vihar pusztította, és az oszmán hadsereg is súlyosan megrongálta, ezért több alkalommal is helyre kellett állítani. Az utolsó ilyen beavatkozás a 20. század elején volt. Az 1896-tól 1904-ig tartó munkálatokat Schulek Frigyes tervei alapján végezték el.
Érdekesség, hogy a bazilikával szemben egy kis kápolna is áll, ez volt a település középkori temploma, ugyanis a kolostor bazilikája nem szolgálhatott plébániaként. A jáki templom leghíresebb része normann motívumokkal díszített, többszörösen tagolt bejárat, amelynek másolata a Vajdahunyad-várban is látható.
Tatai vár
A tatai Öreg-tó partján álló vízi várat Luxemburgi Zsigmond építtette 1397 és 1409 között. Az eredeti építménynek ma már csak a déli szárnya, illetve többi részének feltárt alapfalai láthatók. A várat nem sokkal a befejezése után a király elzálogosította a Rozgonyi családnak, tőlük csak Mátyás király váltotta vissza, majd az 1470-80-as években hozzákezdett az újjáépítéshez. a belső várat egy emelettel bővítette, és ekkor épült a vár körüli falazott vizesárok is, amelyet az Öreg-tó vizével töltöttek fel. A várat Mátyás halála után a fia, Corvin János örökölte.
A mohácsi csata után a vár a győri vár védelmét ellátó végvárrendszer fontos eleme lett, később a törökök elfoglalták, de csak rövid időre, 1558-tól 1566-ig. Két évvel később újabb felújítás kezdődött, az akkori haditechnika legkorszerűbb vívmányait építették be a várba. A Bécs ostromára készülő Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban felrobbantotta a várat.