A Net Travel Service tulajdonosa a Japan Travel Bureau, Japán egyik legnagyobb utazási irodája, Európában 13 országban van jelen. Csabai Ferenc elmondta: bár Magyarországon a Külügyminisztérium nem sorolta az utazásra nem javasolt országok közé Japánt, más európai országokban ezt már megtették, így egységes döntést hozott az utazási iroda, és sehonnan sem indít utakat.
Magyarországon ez 35 embert érint, ők utaztak volna március 25-én Japánba. Csabai Ferenc elmondta, hogy az utasok választhatnak: visszakaphatják a befizetett részvételi díjat, de későbbre is halaszthatják az utat.
A magyar külügyminisztérium továbbra is azt javasolja, hogy a helyzet általános normalizálódásáig a magyar állampolgárok csak a feltétlenül indokolt esetben utazzanak a szigetországba.
Hóka Péter, a japán turisták beutaztatásával foglalkozó Miki Travel ügyvezetője az MTI-nek arról számolt be, hogy akár az éves forgalmuk 50 százalékát is elveszíthetik, ha a következő két-három hétben nem történik valami pozitív fordulat Japánban. Mint mondta, a beutaztatás szempontjából a tavasz és az ősz a legintenzívebb időszak, bár a japán turistákra igaz, hogy az év minden hónapjában utaznak. Elmondta, hogy a következő két hétben induló csoportok 70 százaléka lemondta az utat, hétvégén azok a vendégek érkeztek meg Magyarországra, akik már eleve Európában voltak.
A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) adatai szerint tavaly 76 402 japán vendég érkezett Magyarországra, ez 7,4 százalékos növekedés 2009-hez képest. A japán turisták 2010-ben összesen 148 128 vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, ami 4,9 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.
Hóka Péter elmondta, mára már nem igaz az, hogy a japán turisták az átlagos nyugat-európai vendégeknél több pénzt költenének el útjuk során. Míg 10-15 éve főleg ötcsillagos szállodákban szálltak meg, ma a három-, négycsillagos szállodákat választják jellemzően. A Magyarországra érkező japánok 80 százaléka idős nyugdíjas - mondta.
Soha nem mért erősségű, 8,9-es földrengés rázta meg pénteken Japán északkeleti partvidékét. A hatóságok tíz méter magas hullámra vonatkozó cunami riadót rendeltek el, a hullámok végül 7 méteres magasságot értek el. Szerdán tovább súlyosbodott a földrengés és szökőár nyomán kialakult japán nukleáris válság, miután tűz ütött ki a Fukusima-1 atomerőmű 4-es reaktorában, külföldön is növelve a sugárszennyezés fokozódásától való félelmeket.