A történet úgy indult, hogy Török Csaba pécsi üzletember beleszeretett Toszkánába. Egyidejűleg beleszeretett az észak-balatoni tájba, a Káli és Tapolcai medencékbe, ahová lovagolni járt. Úgy gondolta, vesz magának egy kis birtokot, hogy ott lovakkal tudjon foglalkozni. Ehhez képest létrehozta a 2HA Szőlőbirtok és Pincészetet, ahol meghonosította a toszkán sangiovese fajtát. A birtok úgy jött létre, hogy egy ismerőse ajánlott egy telket a Szent György-hegyen. Csabának tetszett a dolog, 2001-ben rá is állt a vásárlásra, de mivel az ott lévő szőlőt nem akarta kivágatni, hanem elkezdte saját célra feldolgozni, nem maradt hely a lovaknak. Bejött azonban a toszkán szerelem, a sangiovese grosso szőlőfajta, ami elsőre elég nagy felháborodást okozott a környéken: nem fehérszőlő, ráadásul még idegen is. Szerencsére Török Csaba ilyen negatív hangokra nem adott és hamarosan komoly borokkal rukkolt elő az eredetileg kéthektáros (innen a név) birtokon. A borértő közönség egyszerre felfigyelt a különc birtokra és boraira. Török Csaba szerint a mainstream nyugodtan csinálja azt, amit a mainstream gondol: neki egyéb tervei vannak.
A birtok központjában helyre kis házat épített a környék népi építészetének hagyományait és stílusát figyelembe véve. A teraszról olyan kilátás nyílik, hogy jóérzésű ember nem nagyon kívánkozik el, és simán vetekszik a toszkán tájjal. A balatoni klíma, (melyről már előző cikkünkben szó esett) pedig tökéletesen megfelelt a meleghez szokott toszkán fajtának, olyannyira, hogy az elmúlt években átlagosan még melegebb is volt itt. A 2006-ban telepített 0,4 hektár sangiovese a bazaltos területen megtalálta magát és virágzásnak indult. Montalcinoból hoztak klónt, ezt ültették el, erőteljes, 60 dkg/tőke terméskorlátozással. Az ebből készült 2009-es Tabunello 14 hónapot töltött kisfahordóban, utána került palackozásra. Elsőre a pinot noirra jellemző földes, leveshúsos illattal indít, majd előkerülnek a gyümölcsök: főként érett eper, majd némi feketecsoki. Ezt támasztják szépen meg a badacsonyi tájra oly jellemző ásványok. Szájban azonnal érezni az erőteljes savakat, érett tanninokat, friss pirosbogyós gyümölcsösség a vezető ízjegy. Ez a sós, kicsit kesernyés ásványosságra van ráépítve. Fontos, hogy egy ilyen bor akkor kezdi megmutatni magát igazán, amikor hatéves lesz, persze ettől még most is jól élvezhető. A név úgy született, hogy a Montalcinóban sangiovese grossóból készülő bort Brunellónak hívják - máshol ezt a nevet használni egyszerűen tabu.
A birtok két hektárnál kicsit nagyobb lett már, és a zászlóshajó Tabunellón kívül megjelent a szürkebarát, olaszrizling és cabernet franc is a szortimentben, melyeket ugyancsak érdemes kipróbálni, mert a filozófia itt is ugyanaz maradt: az alapanyagra való nagy odafigyeléssel olyan borokat készíteni, melyekben a fajtajelleg, a terroir és az érlelés harmóniáját úgy találják el, hogy ezek egyszerre és nem egymást elnyomva fejtsék ki hatásukat.