Filmek, amelyekben a Balaton a főszereplő

A Balaton partja több rendezőt is megihletett, ezért nem véletlen, ha egy-egy hazai, vagy akár külföldi film jelenetét nézve deja vu élményünk támad. A Balaton-témájú filmekből ísmerhettük meg a magyar tenger fagylaltárus vagy lángossütő típusfiguráit, a Trabantok és a Mercedesek világát, amikor a Balatont ellepik a nyugati és szocialista turisták. Aztán ott van Ötvös Csöpi nyomozós-bunyós sorozata, amely filmjeivel 80 percre a nézőt bármikor képes nyaralós hangulatba hozni. Filmek, Balatonnal a főszerepben és háttérben.

A szerencse fia című utolsó Ötvös Csöpi film forgatásán

A Balaton főszerepben
Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező munkásságát talán nem kell bemutatnunk senkinek. Az ő egyik művében is a magyar tenger játszotta a főszerepet. Mert ő az, aki elsősorban természetfilmeivel vált híressé, alkotásai a magyar tájakat és azok életvilágát mutatják be, és köztük természetesen a Kis-Balaton vidékét is.

Aztán ott van a Balaton retró című film, amely a Budapest retró-filmek folytatása. Az alkotás tényleg nosztalgikus képsorokkal ajándékozza meg azokat, akik a Kádár-korszakban élték fiatalságukat. A produkció alapját a 60-as és 70-es évek dokumentumfilmjei, filmhíradó-részletei adják, és a Balaton világáról meséltek. A Balaton típusfigurái talán ma is ismertek: a "balatoni fagylaltárus", a "balatoni halsütő" és a "balatoni lángossütő" például a kései Kádár-korszak pre-kapitalista éveinek gyorsan meggazdagodó, irigyelt, de kissé lenézett első magánvállalkozói voltak.

A Balaton háttérben
A Balaton ugyanis 1945-ig csak aláfestésként szerepelt a magyar filmekben. Főleg némafilmek szóltak róla - ilyen A Balaton (1909) vagy A Balaton leánya (1921) -, az igazi sikert azonban mégis a Meseautó mintájára elkészített alkotások hozták meg. Az Elnökkisasszony (1935) című alkotás Siófokon játszódik, míg a Címzett ismeretlen (1935) már Balatonföldvárra visz el bennünket.

Sztárhelyszínné a Balatont a Makk Károly által rendezett Liliomfi című vígjáték avatta, amelyben fel-felvillan Füred, Badacsony és természetesen maga a tó is. Elég, ha megnézzük a Ház a sziklák alatt (1958) című alkotást, ahol szintén Badacsony a háttér. A nagy változást azonban a Kádár-korszak hozta meg a Balaton környékének, hiszen sorra építeni kezdték az üdülőket, nyaralókat, és megjelentek a korábbinál nagyobb számban a turisták.
Így aztán a filmkészítők is csábítva lettek a Balaton-partra, és e folyamat nyitánya a Nem ér a nevem című 1961-es alkotás volt. A Szerelmes biciklisták is ezen évek termése, ami az egyik legnépszerűbb Balaton-film. A 60-as évekből származik még a Mici néni két élete, az Aranyember és a Kár a benzinért.

A veréb is madár című film 1968-ból, azért kiemelkedő a sorban, mert elsőként mutatja be, miként bánnak a magyar és a nyugati turistákkal a balatoni szállodák. A 70-es évek a Trabantok és a Mercedesek világa, ahol találkozik két irány - kelet és nyugat -, és mindent ellepnek a turisták. Bujtor István ezt a különös időszakot mutatja be többek között Ötvös Csöpi filmjeiben, és így csempészte be alkotásaiba kedvenc hobbiját, a vitorlázást is.
Az 1998-as év ismét hozott egy balatoni kultuszfilmet: Tímár Péter Zimmer Feri című alkotása vitathatatlanul eredeti balatoni alkotás. A Szezon című közönségdíjas film - Török Ferenctől - szintén igazi balatoni mozi. A jelen filmjei közül balatoniként minősíthető a Tibor vagyok, de hódítani akarok, az Álom.net és a Márai-műből készült Eszter hagyatéka című alkotás.

A Balaton külföldi szemmel
Nemcsak a magyar filmesek kedves helyszíne azonban a Balaton-környék, külföldi stábok is meglátogatják időnként a magyar tengert. A legfrissebb alkotás, amely itt készült, a Bel Ami című film, ami már látható a mozikban a kamaszlányok nagy örömére. Talán még a főszerepet játszó, vámpírfiúként elhíresült Robert Pattinson is megmártózott forgatási szünetben a tóban.