Lendületben a magyar turizmus

A magyar turizmus ismét növekedési pályára állt - jelentette be Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, aki két évvel ezelőtt vette át a szervezet irányítását. A belföldi turizmus támogatásának fontossága mellett szó esett arról is, hogy miért csökkent drámaian a német vendégéjszakák száma, mennyit költött tavaly az MT Zrt. marketingtevékenységre, és mely régiók felé kell nyitnia Magyarországnak.

"Sok minden változott két év alatt" - kezdte értékelését Horváth Gergely, aki szerint soha annyi vendég nem volt még Magyarországon, mint tavaly. "Az, hogy nem roppant össze a magyar turizmus a válság miatt annak köszönhető, hogy reagálni tudtunk a változásokra" - fejtette ki. Mint mondta, az utazási szokások nagyon sokat változtak az elmúlt néhány évben, köszönhetően például a fapados légitársaságok megjelenésének. Ezeket a változásokat a statisztikai adatok is alátámasztják, így például, noha még mindig Németország az első számú küldőpiac Magyarország számára, de 1990 óta 60 százalékkal csökkent a német vendégéjszakák száma. Ennek okát abban látja, hogy míg a Balatonért autóval akár 10-12 órát is zötykölődhet egy német turista, addig a környező országok tengerpartjai fapados vagy charter járatokkal 1-2 órán belül, olcsón megközelíthetőek.

Horváth Gergely a sajtótájékoztatón

És ez nem csak a németekre igaz, általánosságban is elmondható, hogy a távolság komoly meghatározó tényező: egyre többen mennek nyaralni a szomszédos országokba. Magyarországot illetően ugrásszerűen nőtt a cseh turisták által eltöltött vendégéjszakák száma, különösen Győr-Moson-Sopron megye és Bükfürdő környékén. De 2011-ben a korábbinál többen érkeztek Ausztriából, Romániából, Lengyelországból, és jó hír, hogy a sokat költő orosz turisták száma is sokat nőtt egy év alatt.

Nincs baj a Ryanairrel

"Sokat tettünk minden olyan légitársaságért, amelyik idejött Magyarországra. A Ryanair olyan fapados társaság, amely a legolcsóbb akar lenni, ezért az utasainak el kell fogadni a kevésbé kényelmes kiszolgálást" - mondta Horváth egy felvetésre reagálva. "A Ryanair utasainak 90 százaléka beutazó forgalmat jelent, ami nagyon jó a magyar turizmusnak. Az [origo] kérdésére hozzátette, hogy a Malév leállása után keresik az együttműködést a légitársaságokkal. Mint mondta, nem volt könnyű reagálni a helyzetre, mivel szinte naponta változott a helyzet, de igyekeznek azt kommunikálni kifelé, hogy Magyarországot továbbra is könnyű megközelíteni.

Horváth Gergely elmondta, tavaly a magyar turizmus 1115,7 milliárd forintos bevételt generált, így több száz millió forinttal járult hozzá a GDP-hez. Ezzel ugyanis a második-harmadik legnagyobb bevételt jelenti az iparági összehasonlításban, ráadásul a turizmus volt az első, amely a válság előtti szintre tudott kerülni.

Az [origo] felvetésére a vezérigazgató elmondta, hogy 2011-ben több mint 4 milliárd forintot költött marketingre az MT Zrt., és az összeg idén még magasabb lehet. Ez egyedülálló a régióban, a környező országokban ugyanis az a jellemző, hogy alaposan csökkentették a turizmusra szánt pénzeket. Ehhez képest 2013-as költségvetésből várhatóan 12,5 milliárd forint jut majd turisztikai célokra.

A belföldi kampányokról szólva a vezérigazgató elmondta: egyértelműen a belföldi desztinációk presztizsének emelése az egyik legfontosabb célkitűzésük. Mint mondta, hosszú évekig Horvátország volt a magyarok legkedveltebb célpontja, idén viszont a horvát tengerpartot négy belföldi úti cél is megelőzte felméreseik szerint. A programok közül kiemelte a Torkos Csütörtököt, amely 2012-ben 160 ezer embert mozgatott meg, és ezernél is több étterem vett részt az akcióban. "A bor és a gasztronómia nagyon fontos eleme annak, hogy egy desztináció eladható legyen" - mondta Horváth. Dolgoznak Magyarország, mint turisztikai márka felépítésén és egységes márkakommunikáció kialakításán is.

"Tisztában kell lennünk az adottságainkkal, és ennek megfelelően kell kialakítani a stratégiánkat" - érvelt Horváth, aki Budapest, a Balaton, az egészségturizmus és a konferenciaturizmus (MICE) fejlesztését emelte ki, mint fő területek. A konferenciaturizmus kapcsán kifejtette, Európa nincs könnyű helyzetben a dinamikusan fejlődő ázsiai és amerikai helyszínekkel (például Szingapúr vagy Boston) szemben, ezért kitűnő eredménynek nevezte, hogy Budapest tavaly a 11. legnépszerűbb konferenciahelyszín volt. Ettől függetlenül szükségesnek tartja egy konferenciaközpont létrejöttét, jelenleg ugyanis nincs ilyen Budapesten.

A jövőbeli célok között említette még a nyitást Közel-és Távol-Kelet felé. Mint mondta, az arab térség öt-tíz éven belül a világ egyik meghatározó turisztikai célpontja lesz, ezért Magyarországnak sem szabad lemaradnia. A Qatar Airways révén már van napi szintű összeköttetés a Távol-Kelet felé, de tovább kell lépni, és "sokkal több kínait is szeretnék Európában látni" - tette hozzá Horváth, amihez egységes fellépést sürget a régió országaival karöltve.

A magyar turizmus 2011-es teljesítménye számokban

- A Központi Statisztikai Hivatal végleges adatai szerint 2011-ben a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma (8 021 069 fő) összességében 7,3%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (20 615 517 éjszaka) 5,4%-kal nőtt 2010-hez viszonyítva.

- A 2011-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 2,4%-kal emelkedet

- A kereskedelmi szálláshelyek férőhely-kapacitásának növekedése 2007 és 2011 között összesen 8,2%-os volt. Ez azt jelenti, hogy míg 2007-ben 314.742 férőhely fogadta a vendégeket a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2011-ben már 340.402 férőhelyen oszlott el a vendégforgalom

- A 2011-ben Magyarországra látogatott 41,3 millió külföldi gyharmada (33%) érkezett turisztikai motivációval, ami 1,9%-os növekedés 2010-hez képest. A Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek 847,2 milliárd forintot költöttek Magyarországon, ami az előző évhez képest 2,3%-os növekedést jelent.

- 2011-ben a magyar lakosság 34,3%-a vett részt többnapos belföldi utazáson.

- A turisztikai célú utazások leggyakoribb motivációja a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása, valamint a szórakozás, pihenés, üdülés, sport.

- A legtöbb időt a magyarok a Balaton régióban töltötték el, a legtöbb utazás a Budapest-Közép-Dunavidék régióba történt.

- A 2012. január-áprilisi időszakban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma
(1 925 587 fő) összességében 2,7%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma
(4 734 475 éjszaka) 4,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva

/Forrás: KSH és a Magyar Turizmus Zrt. sajtóanyaga/