A balatoni tanúhegyek titkai

Hátborzongató remetelak, bevehetetlen végvár és jégbarlang: a Balaton-felvidék legendás tanúhegyeit nemcsak a meseszép panoráma miatt érdemes meghódítani. A vulkáni kúpokat megmászni egyáltalán nem megerőltető, a túrákat pedig egy kis borkóstolással is össze lehet kötni.

Kilátás a Szent György-hegyről

A Tapolcai-medence területén 3-4 millió évvel ezelőtt jelentős vulkáni tevékenység zajlott. A felszínre törő láva a Wikipédia szerint kisebb-nagyobb "lepények" formájában terült szét az egykori Pannon-tenger homokból és agyagból álló vastag üledékén, melyet később megóvott a lepusztulástól. Ott, ahol nem borította bazalt az egykori tengeraljzatot, a felszíni üledék nagymértékben lepusztult, a keményebb bazalttakarós részek viszont sikeresebben ellenálltak az eróziónak, így maradtak 200-300 méterrel magasabbak, mint a környezetük. Ezek a részek a "tanúhegyek", amelyek jelzik az egykori tenger aljzatának magasságát.

Badacsony - nemcsak inni érdemes
Kezdjük a legmagasabb tanúheggyel, a Badacsonnyal. A földrajzi névről szinte mindenkinek egy borospince ugrik be, de azért érdemes a szőlőknek otthont adó természeti képződményt is megismerni. A 437 méteres hegyet megmászni egyáltalán nem megerőltető, és útközben számos nevezetességet láthatunk. Az egyik leghíresebb geológiai képződmény a Rózsakő, amelynek legendájáról és a hozzá kapcsolódó fesztiválról korábban már írtunk.

Érdemes azonban végigjárni a Bujdosók lépcsőjét is, amely lépcsősor (legalább 460 lépcsőfok) szakaszait pihenőkkel választották el, a pihenők pedig a kuruc kor nevezetes személyeiről (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna) kapták nevüket.
A Kő-kapu hatalmas bazalttornyait és az ezeket körülvevő ledőlt, széttöredezett oszlopokból álló kőtenger mellett sem szabad elmennünk, már csak azért sem, mert a közelében a Klastrom-kút hideg ivóvízével olthatjuk szomjunkat.

A Badacsonyra fel lehet sétálni

A hegy délnyugati oldalán található Ranolder kereszt 400 méter magasan áll, még 1857-ben állíttatta névadója, a veszprémi püspök. A kőkereszt nagyobb darabjait állítólag 40 bivaly vontatta fel a hegyre. Alatta a hegy oldalában már a Harangozó-börc nevű kilátóhely található, és a "gyapjúzsákoknak" nevezett bazaltoszlopok.
Az új Kisfaludy Sándor kilátó a hegy legmagasabb pontján épült, néhány évvel ezelőtt azonban teljesen lebontották, az új, 18 méter magas építmény 2012. júniusa óta látogatható.

A kiadós séta után, vagy akár közben, természetesen néhány pincészetet is útba kell ejteni. Badacsonyban ugyanis a borkóstolás kötelező program, ehhez gyakorlatilag lépten-nyomon találunk alkalmat.

Szent György-hegy: borzongás és borozás
A Tapolcai-medence közepén fekvő 414 méteres hegyet Tapolca, Kisapáti és Hegymagas irányából lehet meghódítani. Kényelmesen fel tudunk sétálni a tetőre, egyedül az utolsó szakasz lehet talán egy kicsit nehezebb. A csúcsot pedig - amely valójában egy fennsík - a Bazaltorgonák nevű, a raposkai bányaudvartól induló tanösvényen is meg lehet közelíteni, ahonnan az egész medence belátható.

A hegy leghíresebb képződményei az északkeleti oldalon látható ún. "bazalt orgonasípok". Ezek a kb. 30 méter magas és 1,5 méteres átmérőjű oszlopok a felszínre jutott láva kihűlése során keletkeztek. A Hegymagas "felett" található Tarányi Pincéhez és a Lengyel Kápolnához már csak a Szigligeti Vár és a Badacsonyra nyíló kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni. Nem is véletlen, hogy a helyiek szívesen rendeznek itt esküvőket. A közelben levő Oroszlánkútnál pedig friss forrásvízzel tölthetjük meg a kulacsunkat.

Bazaltorgonák a Szent György-hegy oldalában

Nevezetes hely azonban a Jégbarlang is, amit régen Sárkány-barlangnak hívtak, mivel a legenda szerint a hegy névadója, Sárkányölő Szent György ebben a barlangban végezte ki a sárkányt. A jégbarlang tulajdonképpen egy 32 méter hosszú, 10 méter mély üreg, ami a hegy oldalán ledőlt egykori bazaltoszlopok törmelékei között keletkezett, és a legmelegebb nyári napokon is kifejezetten fagyos. Ezt az szűk, labirintusszerű üreget csak barlangászok tudják megközelíteni.

Nem szerepel az útikönyvekben, de létezik egy olyan nevezetesség is, amelyet a helyi babonák szerint érdemes inkább elkerülni. Ez pedig egy elhagyatott remeteház. A fák között megbúvó Emmaus nevű kísérteties, romos kápolnában és a hozzá tartozó házban Ify Lajos fonyódi plébános élt, aki önként választotta a remetéletet 1949-től. A remeteszállás üres, az épületek nagyon rossz állapotban vannak, és kétségtelenül van valami Blair Witch Projektes hangulata a helynek.

Mindenesetre a borzongás után egész biztosan mindenkinek jól fog esni néhány pohár bor, ezért érdemes útba ejteni néhány pincészetet, mint pl. Nyári Ödön és/vagy Szászi Endre szőlőbirtokát.

Csobánc - szeles és izgalmas
A hegy a siklóernyősok és a várrajongók kedvence a régióban. Teteje csupasz, így amellett, hogy elég huzatos hely, gyönyörű a kilátás a Tapolcai-medencére és a Balatonra. Tiszta időben állítólag majdnem 100 km-re is el lehet látni innen. A "csúcsot" Gyulakesziből lehet megközelíteni a zöld jelzésen haladva. Az út sokáig aszfaltozott, de a későbbiekben sincsenek megközelíthetetlen részek, így az elszántabb bringások is feljuthatnak a tetőre.

A Csobánc (hátul) a siklóernyősök hazai Mekkája

Csobánc vára a 13. században épült, és Kinizsi Pál parancsára építették át erődítménnyé. 1541 után fontos végvár lett, leghíresebb kapitánya a botrányairól is híres bajvívó, Gyulaffy László volt. Soha nem tudták elfoglalni a törökök, később a kurucok is visszavertek egy ostromot. A Rákóczi szabadságharc leverése után a várat is lerombolták, majd az 1950-es évek elején indultak meg a régészeti kutatások a vár feltárására. Egy helyi baráti társaság pedig egy létrehozott alapítvány segítségével 2003. óta a felújítási munkálatokat végzi. A munkát önkéntesek végzik az ún. Vármentő hétvégéken.
A helyiek tényleg imádják a fesztiválokat, a vár és egykori kapitánya tiszteletére minden nyáron megrendezik a középkori lovasbemutatóval megspékelt Gyulaffy-napokat, a bevételt pedig a vár felújítására fordítják.

Ha pedig megéheztünk a csobánci túra után, Gyulakeszi Tapolca felőli végén található autóspihenőben pótolhatjuk az elégetett kalóriákat. Mi a hely emblematikus fogását, a velős pirítóst ajánljuk.

Gulács - csak fanatikusoknak
Ez a hegy abból a szempontból kakukktojás, hogy nem alkalmas tipikus túrázásra. A Nemesgulács felől megközelíthető kúp teljesen elvadult, az 1961-ig működő kőbánya csúnya sebeket ejtett az oldalán. Nincsenek pincék, pihenőhelyek, csak egy egyszemélyes út, sok csalánnal, ezért inkább csak a legelszántabbak és a geoaching fanok használják.

Hegyestű - egy vulkán magánélete
Az előbbi hegyektől kicsit eltávolodva, Zánka és Monoszló között, a Káli-medence szélén magasodik a 337 méteres képződmény. Az eredetileg kúp alakú hegy egyik fele szabályos, másik felét a kőbányászat tüntette el.

Hegyestű - egy félbevágott hegy

A Hegyestű a csodás panoráma mellett azért is egyedülálló, mert betekintést enged egy több millió éves vulkán magánéletébe: látható, hogy a kráterben megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. Az egykori bazaltbánya épületében ma kiállítás működik, ahol megismerhetjük a Balaton-felvidék és a Dunántúl geológiai felépítését. Mert aki szereti a geológiát, az tényleg nem fog csalódni, a többiek pedig addig gyönyörködjenek a kilátásban.